A Monetáris Tanács 2004. augusztus 16-i ülésén több tényezőt vett figyelembe a kamatdöntés mérlegelése során. Egyrészt a globális és regionális pénzügyi piacokon az utóbbi hónapokban kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hatására nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Másrészt a hazai infláció az elmúlt hónapokban túljutott a tetőpontján, a növekedés szerkezete pedig a belföldi keresleti nyomás szempontjából kedvezőbb a tavalyinál. A Tanács e tendenciák mértékét és következményeit mérlegelve döntött úgy, hogy – folytatva eddigi óvatos kamatpolitikáját – 50 bázisponttal csökkenti a jegybanki alapkamatot.
A Monetáris Tanács áttekintette a külső környezetben az elmúlt negyedévben végbement jelentős változásokat. A nyári hónapokban a kockázati megítélés szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezek közül a legjelentősebb fejlemény, hogy a korábbi aggodalmakkal ellentétben az USA emelkedő kamatciklusának megindulása zökkenőmentesen zajlott le, nem járt a feltörekvő piacokon a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével. A globális eseményekkel párhuzamosan a kelet-közép-európai régióban is kedvező folyamatok indultak be. Mindezek a fejlemények a hazai fundamentumoktól függetlenül is hozzájárulhattak a forintbefektetések javuló kockázati megítéléséhez, ami a hosszabb lejáratú hozamok csökkenésében is tükröződött.
Az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése szerint a májusi csúcsról az infláció folyamatos csökkenése várható a jövő év végéig. 2004. decemberére az áremelkedés mértéke 6% körüli szintre csökken, a változatlan adótartalmú árindex pedig ennél jóval alacsonyabb lesz. Az előrejelzés részleteit megismerve a Monetáris Tanács indokoltnak látja az óvatos kamatpolitika folytatását. A továbbra is fennálló inflációs kockázatokat leginkább egy mértéktartó jövő évi bérmegállapodás és a költségvetési konszolidáció következetes véghezvitele csökkentheti.
Az inflációs folyamatok szempontjából kiemelkedő szerepe van a béralakulásnak. A versenyszektorbeli bérnövekedés 2004 első félévében magasabb volt a vártnál, azonban a bérinfláció túljutott a tetőpontján. A Monetáris Tanács bízik abban, hogy a jövőben több makrogazdasági tényező is a mérsékeltebb bérnövekedés, és így a határozott dezinfláció irányába hathat. Az állami szektorban a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán meghirdetett szigorú bér- és létszámpolitika elősegítheti az infláció csökkenését. A Tanács rendkívül fontosnak tartja, hogy a jövő évi bérekről folytatandó tárgyalások keretében a partnerek ne az idei – átmeneti tényezők által megemelt – áremelkedéshez igazodjanak, hanem az infláció várható csökkenéséből induljanak ki, s ennek megfelelően visszafogott bérnövekedésben állapodjanak meg 2005-re. A 2005. végi 4%-os inflációs céllal összhangban álló, és kellő támogatást élvező bérmegállapodás a jövő évi inflációs cél elérésének az egyik legfontosabb feltétele.
A hazai és külső konjunkturális folyamatok idén a gazdaság bővülésének gyorsulását eredményezik. A növekedés szerkezetében is kedvező irányú változások figyelhetők meg: az államháztartás jelentős keresletszűkítést hajt végre, a lakosság megtakarítási hajlandósága pedig a korábbi alacsony szintről lassú emelkedésbe kezd. A gazdasági növekedés idei gyorsulása mögött elsősorban a beruházások és az export erőteljes bővülése áll, míg a lakossági fogyasztás a korábbi évek fenntarthatatlan dinamikája után 2004-ben csak mérsékelten nő.
Az MNB legfrissebb reálgazdasági előrejelzése szerint 2004-ben várhatóan csak enyhén csökken a külső egyensúlytalanság mértéke. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy továbbra is számottevő kockázatokat hordoz a külső egyensúly alakulása és annak piaci megítélése. A kedvező gazdasági konjunktúra miatt gyorsan élénkülő beruházási tevékenység megnövelte a vállalatok finanszírozási igényét, ami a háztartások növekvő pénzügyi megtakarítása és a költségvetési politika keresletcsökkentő hatása ellenére is a korábban vártnál magasabb folyó fizetési mérleg hiányt okozhat 2004-ben és 2005-ben. Ahhoz, hogy a vállalati szektor ki tudja használni az élénkülő európai konjunktúrából származó lehetőségeket, az államháztartási hiány további mérséklése és a lakossági megtakarítások növekedése szükséges.
A Monetáris Tanács értékelése szerint az államháztartás egészét tekintve a jelentős keresletszűkítés ellenére az idei költségvetési folyamatok – további intézkedések nélkül – a GDP 4,6%-ában meghatározott deficit célnál magasabb hiányhoz vezethetnek. A konvergencia programban 2005-re vállalt deficitcsökkentés további jelentős gazdaságpolitikai erőfeszítést igényel, a következetes és szigorú fiskális politika alapvető fontosságú a külső egyensúly javítása szempontjából.
Összességében a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a kamatcsökkentést követően kialakuló monetáris kondíciók kellő mértékű költségvetési szigor és visszafogott jövő évi béralakulás mellett elegendőek ahhoz, hogy teljesüljön a 2005. decemberi 4 százalékos inflációs cél. A továbbra is meglévő egyensúlyi kockázatok az eddigi óvatos monetáris politika folytatását teszik szükségessé.
Budapest, 2004. augusztus 16.
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács