Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása (2004. november 22.)

nyomtatás

Monetáris Tanács 2004. november 22-i 50 bázispontos kamatcsökkentését elsősorban az infláció szempontjából meghatározó folyamatok, az inflációs kilátások kedvező alakulása, valamint a jelenlegi nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé.

A fogyasztói árak növekedési üteme jelentősen mérséklődött az elmúlt hónapokban. A rendkívül kedvező nemzetközi és regionális befektetői környezet hatására annak ellenére csökkent a forintbefektetésektől elvárt hozamszint, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra is bizonytalan.

A kamatdöntéssel egy időben kerül publikálásra az MNB „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványának novemberi száma, amely tartalmazza a Bank szakértőinek inflációs előrejelzését, valamint a pénzügyi piaci környezet aktuális folyamatainak ismertetését. Az előrejelzés csökkenő inflációt valószínűsít 2005-2006-ra. Az árnövekedés ütemének csökkenése különösen 2005 elején lesz markáns. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció 2005 és 2006 végén 4 illetve 3,5 százalékos céljának közelében várható.

Pozitív fejleménynek tekinthető az inflációs várakozások javuló tendenciája. A vállalat és a lakosság csökkenő inflációs várakozásai különösen annak fényében tekinthetők kedvező fejleménynek, hogy az indirekt adók (főként áfa és jövedéki adó) ez évi emelése a fogyasztói árak emelkedésén keresztül a várakozások magas szinten történő beragadásának veszélyét hordozta. Ez a veszély a legfrissebb felmérések tanúsága szerint csökkenni látszik.

Az előző évinél erősebb forintárfolyam is fontos szerepet játszott az infláció csökkenésében, közvetlen hatásain túl az inflációs várakozások mérséklésén keresztül is hozzájárult az áremelkedés ütemének csökkenéséhez. Így szerepe volt az indirektadó-emelések inflációt befolyásoló másodlagos hatásainak megfékezésében is.

A reálgazdaság a Monetáris Tanács megítélése szerint 2005-ben a termelőkapacitások bővülésével összhangban álló növekedési pálya irányába mozdul el. Az MNB előrejelzése szerint a GDP az idei 4 százalék után jövőre 3,7, 2006-ban 3,5 százalékkal fog nőni. A 2004-es évhez képest várhatóan alacsonyabb lesz a beruházások, és magasabb az export hozzájárulása a növekedéshez. A lakossági fogyasztás a korábbi évek dinamikája után szerényebb mértékben fog bővülni.

A belföldi kereslet lassulása segíti a dezinflációt és ellensúlyozza a vállalati bérköltségek lassuló, de továbbra is magas növekedését. A nominális bérköltségek emelkedéséhez a munkaerő-tartalékok alacsony szintre süllyedése is hozzájárul: a vállalatok között a munkaerő megtartásáért folyó verseny egyre feljebb tornászta a béreket. Előretekintve, az inflációs várakozások mérséklődésének tartósságában, valamint a szigorú monetáris kondíciók fegyelmező erejében, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született, 6%-os nominális bérnövekedési ajánlás betartásában bízva a Monetáris Tanács a nominális bérköltség-növekedés lassulására számít.

A külső egyensúlyi mutatók terén lassú javulást vár a Monetáris Tanács. Bár a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya idén még nem csökken a tavalyihoz képest, a gazdaság külső finanszírozási igénye 2004-2005-ben javulni fog.

A folyó fizetési mérleg hiányának mérséklésében kulcsszerep hárul a költségvetési politikára. A Tanács fontosnak tartja, hogy a költségvetési politika a konvergencia programban kijelölt pályán haladjon, és a kereslet szűkítésével hozzájáruljon a külső adósságpozíció javulásához. A Tanács szerint azonban a 2005-re vonatkozó költségvetési és adótörvény-javaslatok a jelenlegi formájukban ezt nem biztosítják, ehhez további intézkedésekre van szükség.

Az egyensúlyi helyzet javulását jelenleg támogatják a kedvező nemzetközi konjunkturális folyamatok. A világgazdaság növekedését azonban számottevő kockázatok övezik. Amennyiben főbb kereskedelmi partnereink, elsősorban az eurózóna konjunkturális helyzete  a vártnál rosszabbul alakulna, a jelenleg is törékeny külső egyensúlyi helyzetben a stabilitási kockázatokat növelné.

A pénzügyi piacokon jelenleg optimista befektetői légkör uralkodik. A kockázatviselési hajlandóság változatlanul magas, ami a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása szempontjából kedvező. A hosszú lejáratú forinthozamok is csökkentek az elmúlt hónapok során.

Budapest, 2004. november 22.

                                                                                    Magyar Nemzeti Bank

                                                                                         Monetáris Tanács