Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása (2005. augusztus 22.)

nyomtatás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció kedvezően alakult a közelmúltban, és a következő évekre vonatkozó kilátások is jók. A tartós tendenciákat tükröző maginfláció csökkenésében meghatározó szerepet játszott a stabil árfolyam mellett a fokozott importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása, illetve a fogyasztási kereslet visszafogott növekedése. Ez év végén az infláció várhatóan a korábban kitűzött 4%-os inflációs célnál mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lesz. 2006-ban a kedvező tendenciák tovább folytatódnak, az MNB előrejelzése szerint az infláció a bejelentett ÁFA-csökkentések közvetlen hatását figyelmen kívül hagyva is a célsáv alsó felében lenne; ezt átmenetileg tovább mérsékli az ÁFA-csökkentés egyszeri hatása. Ezt követően az infláció várhatóan a 3%-os középtávú cél körül fog alakulni, a kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi.

A kormány által nemrég bejelentett intézkedések várhatóan nagymértékben érintik majd az inflációs, konjunkturális és egyensúlyi folyamatokat. A kormányzati intézkedések elsősorban a lakossági fogyasztás élénkítésén keresztül járulnak hozzá a gazdaság gyorsabb növekedéséhez, ugyanis a csomag számos olyan elemet tartalmaz, amely várhatóan emeli a lakosság reáljövedelmét. Eközben a konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil növekedésre számít a Tanács. Az export és a vállalati beruházások a stabil konjunkturális kilátásokkal összhangban továbbra is egyenletes ütemben növekednek majd. A magasabb fogyasztási pálya, illetve a hosszú távú trendnél valamivel gyorsabb gazdasági növekedés a keresleti oldali inflációs nyomás erősödését valószínűsíti.

Kínálati oldalon a kép némileg összetettebb. Bár a bejelentett minimálbér-emelés 2006-ban jelentkező hatásait nehéz megjósolni, az elmúlt években megfigyelhető bérinfláció-mérséklődés – átmeneti megtorpanás után – várhatóan tovább folytatódik. 2007-től a munkapiacon ismét a dezinflációs tényezők válhatnak meghatározóvá, amennyiben a tervezett adócsökkentések mérséklik a munkaköltségeket.

Ugyanakkor számottevő bizonytalanság is övezi a 2006-2007-re vonatkozó kilátásokat. Nem körvonalazódott még, hogyan kívánja a kormány ellentételezni az elkövetkező években az intézkedéscsomag költségvetési egyensúlyt rontó hatását. Valódi kiigazítás hiányában számottevően és tartósan magasabb költségvetési keresleti hatásra és folyó fizetési mérleg hiányra lehet számítani, ami a befektetői megítélésre gyakorolt potenciálisan negatív hatásán keresztül közvetett inflációs és stabilitási kockázatot jelent. A Monetáris Tanács szerint kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező évek költségvetéseinek tervezése és végrehajtása során a nemrég bejelentett intézkedések ellentételezésére a pénzügyi piacokat is megnyugtató módon kerüljön sor. Ebben az esetben csak a fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatásai érvényesülnek, és a 2006-os átmeneti csökkenés után az infláció 3 százalék közelében alakulhat.

Az év eddig eltelt időszakában a gazdaság egyensúlyi pozíciója javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet hatását ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt. A forinteszközöktől elvárt kockázati felár mérséklődése az elmúlt egy évben lehetőséget nyújtott arra, hogy a Monetáris Tanács a javuló inflációs tendenciáknak megfelelően csökkentse irányadó kamatát. A feltörekvő piacokkal, és különösen a régióval kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságnak az elmúlt hónapokban kialakult, kiemelkedően magas szintje mellett azonban számolni kell egy kedvezőtlen fordulat kockázatával is, amit felerősíthetnek a tartós egyensúlytalanságot tükröző hazai mutatók is.

A kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenésének közvetett inflatorikus hatásán túl más folyamatok is vezethetnek a most előre láthatónál magasabb inflációhoz. Ezek közül a Monetáris Tanács elsősorban a fogyasztás gyorsabb növekedését, valamint a minimálbér-emelés hosszabb távon tovagyűrűző, bértorlódási hatását tekinti kiemelt kockázati tényezőnek. Alacsonyabb inflációhoz vezethet másfelől, ha az ÁFA-csökkentés árszintmérséklő hatása beépül az inflációs várakozásokba.

A külső egyensúlyi helyzet megítélését nehezítik a külkereskedelmi adatokkal kapcsolatos – más új EU-tagországokban is tapasztalható, az EU-csatlakozás miatti számbavételi változásokhoz kapcsolódó – bizonytalanságok.

Mindezeket figyelembe véve a Monetáris Tanács 50 bázisponttal, 6,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

Budapest, 2005. augusztus 22.

                                                                                    Magyar Nemzeti Bank

                                                                                         Monetáris Tanács