Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása (2005. február 21.)

nyomtatás

A Monetáris Tanács állásfoglalása

A Monetáris Tanács 2005. február 21-i ülésén 8,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

Az elmúlt hónapokban az infláció szempontjából alapvetően kedvező folyamatok bontakoztak ki, melyek hosszabb távon is elősegíthetik az inflációs célok elérését. A korábban kibontakozó trendet megerősítve az infláció a várakozásoknál is gyorsabban csökkent. A Monetáris Tanács az infláció jövőbeli alakulása szempontjából a legfontosabbnak azt tartja, hogy tartósan fennmaradjon a 2004. második félévétől jellemző határozott dezinflációs trend. A kedvező inflációs kilátások lehetőséget biztosítanak a Monetáris Tanácsnak arra, hogy a hosszabb távú inflációs célok veszélyeztetése nélkül 75 bp-tal csökkentse az alapkamat szintjét.

A hosszabb távú dezinflációs stratégia sikerességéhez – a monetáris politikán túl – döntő mértékben járulhat hozzá a makrogazdaság kiegyensúlyozott, stabil növekedési pályája. A makrogazdasági egyensúly jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok azonban továbbra is indokolják, hogy a monetáris politika döntéseinél figyelembe vegye ezeket a kockázatokat is, amelyeket felerősíthet a jelenleg igen kedvező nemzetközi, illetve regionális befektetői környezet változása, a globális kockázatvállalási hajlandóság esetleg jelentős mértékű romlása.

A Monetáris Tanács alapvető kérdésnek tekintette, hogy a 2004 év eleji indirektadó-emelések ne vezessenek tartós inflációs nyomáshoz. A Tanács értékelése szerint a tavalyi év stabil és kiszámítható monetáris politikájának meghatározó szerepe volt abban, hogy az infláció csökkenéséhez tartós fundamentális tényezők – elsősorban a béralakulás, illetve az inflációs várakozások mérséklődése – is jelentős mértékben hozzájárultak.

Az inflációs jelentésben bemutatott előrejelzés alapján a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal érhetőek el a 2005, illetve 2006 végére kitűzött inflációs célok. Az inflációs célok eléréséhez azonban az elkövetkező időszakban is szükség lesz a gazdaság egészében a fegyelmezett béralakulásra, illetve arra, hogy a nominális bérek alkalmazkodjanak az alacsonyabb inflációs kilátásokhoz. A monetáris politika e kedvező fundamentális folyamatok tartóssá válásához az inflációs célok teljesítése iránt elkötelezett, kiszámítható lépéseivel, a stabil makrogazdasági környezet elősegítésével kíván leginkább hozzájárulni. 

Az inflációs kilátások szempontjából jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a munkapiaci folyamatok alakulása. 2004 második félévétől oldódtak a munkapiaci szűkösségek: az aktivitási ráta lassú emelkedésével egyidőben fokozatosan csökkent a gazdaság munkakereslete; e hatások is közrejátszottak a bérdinamika számottevő csökkenésében.

A gazdaság bővülése a hosszú távú növekedési ütemnek megfelelő 3-4%-os sávban stabilizálódhat idén és jövőre, ezzel párhuzamosan a külső egyensúly szempontjából kedvező irányú változások várhatóak a növekedés szerkezetében. A valamivel alacsonyabb növekedési rátát a lakossági fogyasztás további mérséklődése, illetve a háztartások lakásberuházásainak határozott visszaesése magyarázza. A továbbra is élénk vállalati beruházás mellett – a korábbi évektől eltérően – 2005-ben leginkább a nettó export járul hozzá a növekedéshez.

2005-ben a külső egyensúly lassú javulása várható, amit elsősorban a háztartási szektor megtakarítási rátájának emelkedése magyaráz. A külső finanszírozási igényből fakadó kockázatokat valamelyest mérsékli, hogy a dinamikussá váló működőtőke beáramlásnak köszönhetően a nem adósságjellegű finanszírozás aránya 2004 első kilenc hónapjában meghaladta a 40%-ot.

A 2004. év végi államháztartási intézkedések átmenetileg megnehezítik ugyan a fiskális folyamatok átláthatóságát, mindazonáltal az inflációs jelentésben bemutatott számítások azt jelzik, hogy várhatóan csak pótlólagos intézkedésekkel teljesülhet a 2005-re meghirdetett hiánycél. Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése is megerősíti, hogy a jelenlegi fiskális folyamatok a konvergencia programban vállaltnál magasabb hiány kialakulásának irányába mutatnak.

A nemzetközi és különösen a regionális befektetői megítélés továbbra is rendkívül kedvezőnek tekinthető, ezzel együtt a korábbi hónapokhoz hasonlóan jelentős bizonytalanság övezi a várható változásokat. A meglévő egyensúlyi kockázatok miatt a nemzetközi környezetben bekövetkező kedvezőtlen változások nem elhanyagolható feszültséget okozhatnak a hazai pénzpiacokon.

A Monetáris Tanács kamatpolitikai lépéseiben az inflációs kilátások mérlegelése mellett a jövőben is figyelembe fogja venni az egyensúlyi kockázatokat, és továbbra is óvatos monetáris politikát követ.

Budapest, 2005. február 21.

                                                                                    Magyar Nemzeti Bank

                                                                                         Monetáris Tanács