Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása (2005. május 23.)

nyomtatás

A Monetáris Tanács állásfoglalása az infláció alakulásáról

A Monetáris Tanács áttekintette az inflációs jelentést és értékelése szerint továbbra is meghatározóak az alapvetően kedvező inflációs folyamatok a magyar gazdaságban. Az infláció tartós csökkenését több makrogazdasági folyamat is támogatja: a munkapiacon az egyre markánsabbá váló béralkalmazkodás az alacsony inflációhoz, illetve a maginfláció minden elemére jellemző visszafogott emelkedési ütem. A tartós hatásokon túlmenően a dezinflációt az is erősíti, hogy az EU-csatlakozást követően megélénkült a verseny egyes külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek piacán.

A Tanács szerint a dezinfláció folytatódása és az alacsony inflációs környezet megszilárdulása várható az elkövetkező másfél évben. A nemzetgazdaság szintjén a kapacitásokkal összhangban álló keresletbővülés alapján 2005-2006-ban nem várható inflációs nyomás. A belföldi felhasználás növekedési üteme – a jövő évre várt enyhe gyorsulás ellenére is – mindkét évben elmarad a GDP bővülésétől, szemben a korábbi évek rendkívül élénk belső keresletével. A tartós dezinflációs pályát támogatja a munkaerőpiaci feszesség oldódása, a munkaerőtartalékok emelkedése is, ami hozzájárulhat a bérinfláció további mérséklődéséhez. Összességében a Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs kilátások szempontjából kedvező folyamatok fennmaradása esetén teljesíthetőek a 2005. végére 4%-on, 2006. végére 3,5%-on kitűzött inflációs célok.

Kamatdöntésének meghozatalakor a Monetáris Tanács több olyan, elsősorban közvetett kockázati tényezőt is mérlegelt, melyek a monetáris politika számára releváns időtávon – a kedvező inflációs kilátások ellenére is – módosíthatják az alacsony inflációs környezet megszilárdulását.

Egyrészt még nem látható teljes bizonyossággal, hogy az – árazási és bérezési döntések szempontjából fontos – inflációs várakozások általánosan és tartósan alkalmazkodtak-e az alacsony inflációs környezethez. A tartósan alacsony inflációs gazdasági környezet szempontjából elengedhetetlen, hogy a bérek alakulása tartósan összhangban álljon az infláció várt mérséklődésével.

Másrészt, a magyar gazdaság egyensúlytalansága és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése miatt jelentkező közvetett inflációs kockázatok továbbra is jelentősek. Ebből a szempontból kedvezőtlen fejlemény, hogy bár továbbra is alacsonyak a feltörekvő országok számára releváns kockázati mutatók, az elmúlt hónapokban fordulat következett be a globális tőkepiacokon a kockázati megítélésben: érezhetően megnövekedett a bizonytalanság. A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a kedvezőtlen hazai egyensúlyi mutatóknak.

Ezzel szemben az olajárak mérséklődése és a külső kereslet vártnál nagyobb gyengülése az erősebb dezinfláció irányába hathat.

A magyar gazdaság megítélésének fontos szempontja a külső egyensúlyi helyzet alakulása. A külső finanszírozási igény 2005-ben várhatóan csökkenni fog a háztartások nettó megtakarításának növekedése miatt. A jövő évre a finanszírozási igény akkor mérséklődhet tovább, ha megvalósul a konvergenciaprogramban ígért államháztartási hiánycsökkentés.

A kockázati megítélés szempontjából kiemelt szerepe van az euró bevezetéséhez szükséges fiskális alkalmazkodás hitelességének.

Budapest, 2005. május 23.

                                                                                    Magyar Nemzeti Bank

                                                                                         Monetáris Tanács