Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása a pénzügyi stabilitásról

nyomtatás

A hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabil, sokkellenálló-képessége megfelelő. Pénzügyi stabilitási szempontból a legfontosabb kihívás a hitelkínálati korlátok lebontása, ennek eredményeként a hitelezés beindítása, és a banki eszközök és források közötti lejárati megfelelés egyidejű javítása.

A pénzügyi intézmények hitelaktivitása nemzetközi összehasonlításban gyenge, ami - elsősorban a vállalati hitelezés fordulópontjának kitolódása miatt – hátráltatja és egyben törékennyé teszi a gazdasági fellendülést. A pénzügyi intézményrendszer hitelezési képessége akkor erősödhet, ha hatékonyabbá válik a nemteljesítő portfoliók kezelése, és mérséklődik vagy megszűnik a bankok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű adóztatása.

A hitelportfolió szempontjából a hazai bankrendszer két fontos kihívással néz szembe: a már meglévő nemteljesítő állomány kezelésével és a nemteljesítő portfolió növekedésének megelőzésével. Az árverezési és kilakoltatási moratórium hosszú ideig történő fennmaradása miatt egyre nagyobb a nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankok mérlegében. A moratórium feloldása, azaz a jelzálog-portfolió hatékony tisztításának megteremtése fontos lépés lehet a banki mérlegek megerősítésében és ezen keresztül a hitelfelvételi lehetőségek javításában. A nemteljesítő hitelek mögött álló nagyszámú lakóingatlan miatt a moratórium megszűnése azonban nem kívánatos lakáspiaci feszültségeket is okozhat. Ezért a moratórium teljeskörű feloldását követően olyan koordinált viselkedésre alapozott megoldást kell találni, ami a bankok számára a lehető leggyorsabb portfoliótisztítást tesz lehetővé anélkül, hogy a nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok piacra kerülése súlyos zavarokat okozna a piac működésében.

A bankok aktívan védekeznek a nemteljesítő hitelek állománynövekedése ellen. A hitelek átstrukturálása, azaz az átmenetileg alacsonyabb törlesztő-részletek az ügyfelek hitelképességének helyreállítását célozzák. A jelenlegi értékvesztés-képzési gyakorlat azonban arra ösztönözheti a bankokat, hogy a türelmi időszak lejártával a várhatóan nemteljesítővé váló ügyfeleik hitelét újra meg újra átstrukturálják. A többkörös átstrukturálással, azaz a türelmi időszak folyamatos kitolásával a szükségesnél alacsonyabb értékvesztés képzésére van módja a bankoknak, ami mesterségesen javítja jövedelmezőségüket. Mindez rejtett kockázatokat hordoz, amiknek mértéke jelenleg még korlátozott. A kockázatok további felépülésének megakadályozása miatt mégis érdemes az átstrukturált hitelek jelenlegi céltartalék-képzési szabályait felülvizsgálni.

A hazai bankrendszer 2010. évi jövedelmezősége az egyik legalacsonyabb volt a régióban, ami csökkenti a pénzügyi rendszer belső tőkeakkumulációs képességét, a bankok hitelezési aktivitását, és így hátráltatja a gazdaság fellendülését.

A romló hitelportfólió kezelésével kapcsolatos feszültségek, a bizonytalan szabályozási környezet a pénzügyi rendszer aktivitásának csökkenéséhez vezet, amit egyre rövidebb lejáratú forrás finanszíroz. A külföldi források futamideje gyorsan, regionális összehasonlítást meghaladóan rövidül. Ez a folyamat visszahat a banki aktivitásra és pénzügyi stabilitásra. A pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős intézményeknek az eszközök és források közötti lejárati eltérés nagyságát és az ebből eredő makro-prudenciális kockázatokat szabályozási eszközökkel lenne célszerű orvosolni.

A Magyar Nemzeti Bank a vállalati hitelkínálati korlátok és a külföldi források megújítási kockázatainak csökkentésére irányuló javaslatait a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványban összegezte.

Budapest, 2011. április 20.

Monetáris Tanács

Magyar Nemzeti Bank