A Monetáris Tanács értékelése szerint a 2007. tavaszi Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadvány megjelenése óta a hazai pénzügyi rendszer új kockázatokkal szembesül, ami növeli sebezhetőségét, ugyanakkor a magyar intézményrendszer tőkeerős külföldi tulajdonosi háttere, valamint csökkenő, de még mindig megfelelő jövedelmezősége erős sokktűrő-képességet biztosít.
A pénzügyi rendszer működési környezetében megjelenő növekvő kockázatok főként a 2007 nyarán, az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacán kirobbant válság globális pénzügyi piacokon való tovaterjedéséhez köthetők. Az elhúzódó pénzügyi turbulencia miatt tartósan csökkent a globális kockázatvállalási hajlandóság, ami a korábbi években történelmileg alacsony szintre esett kockázati felárak jelentős növekedéséhez vezetett. A pénzügyi piacokon megfigyelhető bizonytalanság tartósan fennmaradhat, mivel a közvetlen és áttételes hitelpiaci kitettségek, illetve a veszteségek mértéke és pénzügyi rendszeren belüli eloszlása továbbra sem ismert teljes körűen.
A pénzpiaci turbulencia széleskörű hatásai a piacok magas fokú integrációja miatt megjelennek Magyarországon is. A globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt megemelkedett a forinteszközökkel szemben elvárt hozam és romlott a hazai pénzügyi rendszer likviditása: erre utalnak az állampapírpiac működésének jelenleg is fennálló zavarai, valamint a bankrendszer külföldi forrásainak rövidülése és drágulása. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy szükség lenne az állampapírpiac működési hatékonyságának, valamint a bankok likviditásmenedzsmentjének további fejlesztésére.
A fiskális kiigazítás miatt a fenntarthatósági kockázatok csökkentek, de a hazai gazdasági növekedés alacsony maradhat. A pénzügyi fertőzés hatására emelkedő hitelköltségek és a csökkenő hitelkínálat miatt lassulhat Európa gazdasága. A fő európai exportpiacok ezzel összefüggő csökkenő kereslete negatívan érintheti Magyarország gazdaságának teljesítményét. Emellett a gazdaság potenciális növekedését kedvezőtlenül befolyásolja a hazai vállalatok gyenge beruházási aktivitása, illetve a munkaerő-piaci feltételek romlása.
A kedvezőtlen makrogazdasági környezetben a hazai pénzügyi rendszer a korábbinál kockázatosabb új termékek bevezetésével, illetve a háztartási hitelezési feltételek enyhítésével versenyez. A lakosság jövedelemarányos törlesztési terhe folyamatosan növekszik. A Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együtt közös ajánlás formájában felhívta a figyelmet a devizahitelezés, azon belül főként a magasabb volatilitású japán jen alapú hitelezés többletkockázataira, valamint azok kezelésére szolgáló prudenciális eszközökre. Ezen ajánlások betartása a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontos érdek.
Budapest, 2008. április 15.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács