Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása a pénzügyi stabilitásról (2009. április 06.)

nyomtatás

A világgazdasági válság negatív hatásai az elmúlt félévben jelentősen erősödtek, a reálszféra és a bankszektor tőkeáttétele nagymértékben csökkent. A finanszírozási lehetőségek szűkülése a világgazdaság korábban vártnál gyengébb teljesítményéhez, valamint a globális pénzügyi rendszer likviditási feszültségeinek fokozódásához vezet. Ezen kedvezőtlen hatások alól – az ország nagyfokú nyitottsága, valamint erős pénzügyi és kereskedelmi integráltsága miatt – Magyarország sem tudja kivonni magát. Magyarország kedvezőtlen piaci megítélését az ország és az állam magas eladósodottsága, a magánszektor nagymértékű devizaadóssága, valamint az ország meggyengült növekedési potenciálja fokozza.

A romló piaci és gazdasági környezethez – más országokhoz hasonlóan – a hazai vállalatok és háztartások hitelkeresletük csökkentésével és aktivitásuk visszafogásával alkalmazkodnak. A bankok a pénzpiacokra való ráutaltság csökkentése érdekében növelik lakossági betétkeresletüket, és – a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése következtében – visszafogják hitelkínálatukat. Mindezek miatt Magyarország nettó külföldi finanszírozási igénye várhatóan csökken, eközben azonban a gazdaság recesszióba kerül. A pénzügyi stabilitási kockázatokat erősítené, ha a vártnál kedvezőtlenebb külső vagy belső környezeti feltételek miatt a hazai vállalatok és bankok forrásbevonása túlzott mértékben csökkenne, ami a vártnál nagyobb és tartósabb gazdasági visszaesést okozna.

A pénzügyi rendszer likviditási és tőkemegfelelési kockázatai a romló pénzpiaci és kedvezőtlen gazdasági környezet miatt Magyarországon is növekednek. A likviditási kockázatokat mérsékli a külföldi anyabankok erős elkötelezettsége, a jegybank forint- és devizalikviditást biztosító lépései, valamint a hitelintézetek forráshoz jutását segítő állami kölcsönnyújtás.

A hazai bankrendszer szolvenciahelyzetét a gazdaság visszaesése, a külső finanszírozási költségek emelkedése és a forint árfolyamának gyengülése a hitelezés lassulásán és a hitelportfolió romlásán keresztül negatívan érinti. A növekvő kockázatból eredő veszteségeket azonban csökkenti a nemzetközi összehasonlításban magas hiteladósi önrész, a lakáspiaci árbuborék hiánya, a háztartások erős hiteltörlesztési hajlandósága, illetve a bankok rugalmas adósságkezelési gyakorlata.

A veszteségek fedezésére a bankrendszer jelenleg jelentős tőketartalékkal rendelkezik. A vártnál kedvezőtlenebb gazdasági és pénzpiaci környezet hatásainak kivédését azonban segítheti a bankok tőkehelyzetének további erősítése.

A pénzügyi stabilitás fenntartásáért felelős hatóságoknak eszközrendszerük szélesítésével, a kockázatalapú felügyelés erősítésével is reagálniuk kell a pénzügyi rendszer megváltozott működési környezetére. Egyes intézmények mellett folyamatosan nyomon kell követni a pénzügyi rendszer egészét érintő problémákat is, és az utólagos beavatkozás helyett a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni.Ezt szolgálhatják Magyarországon a felügyeleti jogkör kibővítését,a devizahitelezés kockázatainak kezelését, a hitelezési fegyelem erősítését (különös tekintettel az ügynöki értékesítésre), a pénzügyi rendszer gazdasági ciklust erősítő (prociklikus) viselkedésének mérséklését, a lejárati összhang eltérésének korlátozását, valamint a bankok hitel- és likviditási kockázatkezelésének erősítését szolgáló szabályozási lépések. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseivel, javaslataival támogatja, hogy a pénzügyi rendszer működése, felügyelete és szabályozása minél hamarabb eleget tegyen ezen új kihívásoknak.

Budapest, 2009. április 6.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács