Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Az államháztartás bruttó devizaadósságának finanszírozásáról

nyomtatás

A forint árfolyamsávjának kiszélesítését követően alapvetően megváltoztak a tartalék- és adósságkezelés feltételei. A szűksávos árfolyamrendszerben a jegybanknak magasabb tartalékszintre volt szüksége, hogy bizonytalan nemzetközi tőkepiaci helyzet (pl. orosz válság) esetén is az intervenciós sávon belül tudja tartani a forint árfolyamát. A sávszélesítést követően jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy az MNB-nek tartalékai számottevő mértékű eladásával kell védenie a hazai valutát, ezért lehetővé vált a tartalékszint csökkentése.

A magas tartalékszint fenntartása érdekében az államháztartás lejáró devizaadósságát rendszerint devizában újította meg. Emiatt Magyarország esetében a devizaadósság teljes adósságállományhoz viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas maradt, miközben a világ számos országában a devizaadósság arányának látványos csökkenésére került sor. 2001. július végén a külföldi adósság aránya a magyar államadósságon belül 32,7% volt, ami az OECD országok döntő többségénél magasabb arány.

A forint árfolyamsávjának szélesítését követően sor kerülhet a nemzetközi tartalékok szintjének csökkentésére, ami lehetővé teszi, hogy a lejáró devizaadósságot belföldi állampapírok kibocsátásával finanszírozza az állam. Így egyrészt csökkenthető a devizaadósság nemzetközi összehasonlításban magas aránya, másrészt mérséklődhet az államháztartás bruttó külföldi adóssága. Az alacsonyabb bruttó devizaadósság/GDP arány a befektetők számára kisebb országkockázatot jelent. A forintban történő adósságmegújítás így hozzájárul az országkockázat csökkenéséhez, ezért mérsékli a költségvetés jövőbeli kamatkiadásait.

Az Európai Unióhoz és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás szempontjából az államháztartás bruttó adósságának GDP-arányos nagysága releváns, hiszen erre a mutatóra vonatkozik az egyik maastrichti kritérium. Minél nagyobb az államadósságon belül a devizaadósság súlya, annál nagyobb mértékben befolyásolja a forint árfolyam alakulása az államháztartás bruttó adósságának nagyságát. Emiatt az adósság forintban történő megújítása csökkenti az államháztartás adósságához kapcsolódó árfolyamkockázatot.

Az állam adósságának a fedezetét alapvetően jövőbeli adóbevételei jelentik, így az állam árfolyamkockázatot vállal magára, ha annak ellenére devizában adósodik el, hogy bevételei hazai valutában képződnek. Ez azt jelenti, hogy ha hazai valutában adósodik el az állam, akkor csökkenti annak a valószínűségét, hogy a külső negatív hatásokat különösen nagy kiadáscsökkentő intézkedéssel kelljen ellensúlyozni. Ez az elsődleges oka annak, hogy a fejlett országokban, az állam döntően hazai valutában adósodik el.

Az idegen devizában jegyzett adósság aránya a teljes államadósság százalékában

1998 1999
Ausztrália
1,3
0,8
Belgium
7,2
4,2
Csehország
12,7
9,3
Dánia
11,9
12,2
Egyesült királyság
3,5
2,7
Hollandia
0
0
Írország
6
6,3
Korea
33,4
26,3
Németország
0
0
Norvégia
2,8
2,8
Olaszország
3,6
Portugália
5,1
7,4
Spanyolország
11,1
3,9
Svájc
0
0
Svédország
25
21,2
Szlovákia
34,5
43,9
USA
0
0

Forrás: OECD: Felmérés az államadósság szerkezetéről (1999)

Magyarországnak a forint árfolyamsávjának szélesítését követően lehetősége nyílt arra, hogy a fejlett országok gyakorlatához igazodva csökkentse bruttó külföldi államadósságát. A forintban történő adósságmegújítás csökkenti a nemzetközi tartalékok tartásának költségét, mivel az országnak kisebb állomány után kell kifizetnie a külföldi adósság és a tartalékok közötti mintegy 1 százalékos kamatkülönbözetet. Ezért 1 milliárd eurónyi forintkibocsátás esetén – 250 forintos euró-árfolyammal számolva – nemzetgazdasági szinten évente mintegy 2,5 milliárd forint megtakarítás keletkezik. A költségvetés kamatkiadásai a forintban kibocsátott állampapírok magasabb kamata miatt hozzávetőleg 12,5 milliárd forinttal emelkednek, az MNB eredményében azonban ezt meghaladó mértékű, mintegy 15 milliárd forintos javulás következik be. Mivel a Jegybank az előző három év eredményének átlagát fizeti be a költségvetésbe, a forintban történő adósságmegújítás okozta megtakarítások 2003-tól lesznek érzékelhetők a költségvetés és az MNB közötti elszámolásokban.

Az adósság forintban történő finanszírozása tovább növeli a magyar állampapír-piac likviditását, ami a befektetők számára igen fontos szempont. Mindez középtávon csökkenti az államháztartás kamatkiadásait, mert a befektetők kisebb likviditási prémiumot várnak el a forintban kibocsátott állampapírok után.

A megnövelt állampapír-kibocsátás megvalósítása

Az elmúlt években a hazai állampapírpiac jelentős fejlődésen ment keresztül. Kialakult egy európai színvonalú intézményrendszer, ami az infláció mérséklődésével párhuzamosan lehetővé tette egyre hosszabb futamidejű államkötvények kibocsátását is. Az ország hitelminősítésének folyamatos javulása, illetve a hozamok várható fokozatos konvergenciája az európai hozamokhoz egyre több külföldi befektetőt vonz a hazai állampapírpiacra. A devizaliberalizációs intézkedések nyomán várhatóan egyre szélesebb körben válik lehetővé a forint állampapírok kockázatának kezelése. A jelenlegi magyar állampapír- és pénzügyi piacok tehát kellően fejlettek ahhoz, hogy a devizaadósság törlesztéséhez szükséges nagyobb állampapír-kibocsátás az állampapír-hozamok túlzott emelkedése nélkül megvalósulhasson.

A csúszó árfolyamrendszerben az MNB szinte folyamatos devizavásárlásra kényszerült. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az MNB mérlegében mintegy 1000 milliárd forint értékű sterilizációs állomány alakult ki. Ennek az állománynak megközelítőleg a fele három hónapos futamidejű MNB-kötvény, a többi pedig kéthetes betét. Az MNB-kötvény az állampapírokhoz hasonló forgatható értékpapír. Mivel mind az MNB, mind a Kincstár egyformán kockázatmentes adósnak tekinthető, ezért a piaci szereplők szempontjából az MNB-kötvények és az éven belüli állampapírok közel azonos befektetési lehetőségnek tekinthetők. Ezért a jegybank az MNB-kötvény-aukciókon felkínált mennyiség mérséklésével szándékozik hozzájárulni a megnövekedett állampapír-kibocsátás sikeres megvalósulásához.

2002-ben az Államadósság Kezelő Központ a 2001-esnél mintegy 400 milliárd forinttal nagyobb nettó kibocsátást valósít meg. A Magyar Nemzeti Bank az MNB-kötvény-állomány hasonló mértékű csökkentésével lehetővé teszi, hogy a sterilizációs eszközök iránti kereslet az állampapírok piacára áramoljon és így az állampapírok kibocsátása a hozamok túlzott emelkedése nélkül megvalósulhasson.