Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Háttéranyag a Monetáris Tanács kamat-meghatározó üléseiről szóló rövidített jegyzőkönyvek publikálásáról

nyomtatás

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2004. június 21-i ülésén úgy határozott, hogy egy hat hónapos kísérleti időszak során minden rendszeres kamat-meghatározó üléséről készüljön rövidített jegyzőkönyv (minutes), és ezt követően, a tapasztalatokat figyelembe véve az év végén kerüljön sor a nyilvánosságról szóló döntésre. A Tanács mai ülésén a kísérleti időszak tapasztalatait kedvezőnek ítélte, így a továbbiakban a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően rövidített jegyzőkönyvet jelentet meg a rendszeres kamat-meghatározó ülésekről. Ez a tájékoztató bemutatja, hogy milyen érvek és tapasztalatok szólnak a Monetáris Tanács döntései és az ülésen folyó viták nyilvánossá tétele mellett, és hogy milyen felépítésben kerül majd közzétételre a rövidített jegyzőkönyv.

I. A monetáris politikai döntéshozatal átláthatósága – nemzetközi tapasztalatok és közgazdasági megfontolások

Az inflációs célkövetés rendszerének bevezetésével párhuzamosan az MNB monetáris politikája lényegesen átláthatóbbá vált a gazdaság szereplői számára. A legtöbb területen – összhangban az inflációs célkövetés monetáris politikai stratégiájával – az MNB is alkalmazza a leginkább átlátható módon működő jegybankokra – például a brit, a svéd és a kanadai nemzeti bankra – jellemző széleskörű kommunikációs eszköztárat. Kivételt eddig a döntéshozatali folyamat átláthatósága jelentett: a döntéseket megelőző vita, a döntéshozó testületen belüli álláspontok mindezidáig nem voltak nyilvánosak.

A döntéshozatali folyamat nagyobb fokú átláthatósága – vagyis az összefoglalók, rövidített jegyzőkönyvek, szavazati arányok és egyéni vélemények nyilvánosságra hozatala – mellett az szól, hogy segítségükkel a döntésben szerepet játszó tényezőkről, a jegybank helyzetértékeléséről árnyaltabb képet alkothatnak a piaci szereplők. Ezáltal pontosabbak lesznek előrejelzéseik, még kiszámíthatóbbá válik a monetáris politika, és a jegybank nagyobb mértékben lesz képes a várakozások befolyásolására.

Amennyiben az összefoglalóban a döntést megelőző vita is bemutatásra kerül, akkor a jegybank működését figyelemmel kísérő szakmai és szélesebb közönség képet alkothat arról, hogy az egyes döntések egyhangúak voltak-e, és a különböző álláspontok támogatottsága hogyan változik ülésről ülésre. Ezáltal a monetáris politika irányváltásai is jobban előrejelezhetővé, érthetőbbekké válhatnak. Mindezt empirikus tanulmányok is alátámasztják, kimutatva, hogy a szavazatok és összefoglalók ténylegesen új, hasznos információt jelentenek a gazdaság szereplői számára.

Elméleti megfontolások alapján a szavazati arányok és a vélemények nyilvánosságra hozatala mellett az érv is felhozható, hogy a közzététel erősíti a döntéshozó testület felelősségvállalását is. A vélemények, viták nyilvánossága ezen felül védelmet nyújthat az esetleges politikai nyomásgyakorlással szemben, hiszen a közvélemény ellenőrizheti a tanácstagoknak a jegybank törvényben meghatározott célja – az árstabilitás elérése és fenntartása – melletti elkötelezettségét.

 II. A Monetáris Tanács döntése a rövidített jegyzőkönyvek publikálásáról

A Monetáris Tanács a nemzetközi tapasztalatokat, a szakirodalom által említett megfontolásokat és a monetáris politikai következményeket figyelembe véve döntött a kamat-meghatározó ülésekről készített rövidített jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozataláról.

A döntéshozatal átláthatóságának ily módon történő növelése mellett szól, hogy

  •  világossá teszi, hogy a döntési szituáció összetett: az elérhető adatok és közgazdasági összefüggések nem elegendőek a gazdaság adott helyzetének tökéletes megismeréséhez, és a Monetáris Tanács az ezekből fakadó bizonytalanság mellett, minden rendelkezésére álló információt felhasználva igyekszik optimális döntést hozni;
  • érzékelteti, hogy a döntéshozatalnál számos, gyakran egymásnak ellentmondó szempontnak – például a döntések esetlegesen eltérő rövid és hosszú távú hatásainak – a mérlegelésével kell dönteni;
  • bemutatja, hogy mindig több lehetőség közül kell választani, melyek mellett és ellen egyaránt érvek sorakoztathatók fel; végül
  • rávilágít, hogy a testületi döntéshozatal az egyéninél összetettebb, az álláspontok ütközésével a vélemények formálódhatnak, így a végső döntés dinamikus folyamat eredménye.

A Monetáris Tanács a rövidített jegyzőkönyvekben az egyes egyéni álláspontok személyekhez nem köthető módon, általános megfogalmazásokkal történő bemutatása, és ehhez illeszkedve a számszerű szavazati arányok közlése mellett döntött. Ez a megoldás az átláthatóságban rejlő előnyök széleskörű kihasználását teszi lehetővé azáltal, hogy javítja a döntések érthetőségét, illetve előrejelezhetőségét.

A rövidített jegyzőkönyvet a Monetáris Tanács hagyja jóvá, és a publikációs naptárban meghatározott időpontban teszi közzé. A publikációs naptár kialakításakor az elsődleges szempont lesz, hogy a rövidített jegyzőkönyv a következő kamat-meghatározó ülés előtt nyilvános legyen.

III. A rövidített jegyzőkönyv tartalma

A rövidített jegyzőkönyv tartalmának meghatározásakor a Monetáris Tanács a nemzetközi gyakorlatban szokásos struktúrából indult ki. A jegybanki döntéshozatalt bemutató rövidített jegyzőkönyvek általános jellemzője, hogy tartalmazzák a döntések hátteréül szolgáló gazdasági folyamatok áttekintését, majd bemutatják az ülésen megvitatott legfontosabb témaköröket, érveket és ellenérveket. A gazdasági-pénzügyi folyamatokat áttekintő rész lényegében a jegybanki szakértők által írt helyzetelemzés összefoglalása, majd ezt követően kerül sor a tanácstagok gazdasági folyamatokra vonatkozó értékelésének, a jövőre vonatkozó várakozásainak és a döntés körüli vitájának bemutatására.

Ezek figyelembevételével az MT üléseiről megjelenő rövidített jegyzőkönyvek is két részre tagolódnak. Az első rész a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, az előző ülés óta nyilvánosságra került új információkat mutatja be, és lényegében az MNB szakértői által a Monetáris Tanács részére készített elemzések tartalmi összefoglalója. Ez a rész alapvetően tényleíró jellegű. A rövidített jegyzőkönyv második része – az előzőre támaszkodva – tartalmazza a döntéshozók helyzetértékelését, és a döntés körüli vita bemutatását. A rövidített jegyzőkönyv igyekszik világossá tenni, hogy melyek voltak a vitában legnagyobb figyelmet kapott folyamatok, adatok, és törekszik arra, hogy az elhangzott álláspontokat lehetőleg teljes körűen, tényleges támogatottságuknak, súlyuknak megfelelően mutassa be.

A rövidített jegyzőkönyv alapvető feladata, hogy a monetáris politikai döntéshozók megfontolásait, véleményét mutassa be. Ezzel összhangban az üléseken résztvevő, döntéshozatali jogkörrel nem rendelkező meghívottaknak a véleménye a rövidített jegyzőkönyvben nem jelenik meg.

Figyelembe kell venni, hogy az üléseken szóba kerülő egyes kérdések teljes körű publikálása veszélyeket hordozhat magában. Az árfolyam-rendszert érintő viták és a devizapiaci intervencióval kapcsolatos megfontolások, vélemények nyilvánosságra kerülése bizonyos esetekben a szükséges monetáris lépések hatékonyságát nagymértékben veszélyeztetheti. A rövidített jegyzőkönyvek ezért nem feltétlenül tartalmazzák majd az árfolyamrendszerrel és a devizapiaci intervencióval kapcsolatos információkat, véleményeket. Ugyanakkor mivel a döntéshez kapcsolódó vitákban, helyzetértékelésekben a forint árfolyama fontos szerepet játszik, így az árfolyamra vonatkozó, a fenti esetektől eltérő megfontolások, vélemények megjelentetését a Tanács szükségesnek és fontosnak tartja.

IV. Rendkívüli ülések

A gazdaságot és a pénzügyi piacokat érő sokkok miatt rendkívüli esetekben sor kerülhet arra, hogy a Monetáris Tanács a havi egyszeri kamat-meghatározó üléseken kívül döntsön az irányadó kamat szintjéről. A rendkívüli ülések esetében a Monetáris Tanács a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően az aktuális ülésén a körülményeket mérlegelve dönt majd a rövidített jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról, illetve annak időpontjáról.