1. A Monetáris Tanács megvitatta az augusztus 18-án megjelenő Jelentés az infláció alakulásáról című kiadvány első változatát.

2. A Kormány 2003. július 16-án bejelentette, hogy 2008. január 1-én kívánja Ma-gyarországon bevezetni az eurót. A Monetáris Tanács üdvözölte a Kormány euróövezeti csatlakozás melletti elkötelezettségét. A Tanács július 21-i Közlemé-nyében egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az euróövezeti csatlakozáshoz szigorú feltételeket kell az országnak teljesítenie. Ezen belül az államháztartási hi-ány és az infláció 2006-ra a maastrichti kritériumokban előírt, tartósan alacsony szintre csökkentése komoly erőfeszítéseket követel meg a hazai gazdaságpolitiká-tól.

3. A Kormánynak a „Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához” című középtávú gazdaságpolitikai program kiala-kításával és Európai Bizottságnak való benyújtásával kell számot adnia arról, hogy a következő években milyen pályán tervezi a maastrichti feltételek teljesíté-sét. A program kiemelt feladata, hogy részletesen bemutassa, milyen konkrét lépé-seket tervez a Kormány az államháztartási hiány csökkentése, az államadósság kézben tartása érdekében. A stratégiának hitelesen és konzisztensen meg kell jele-nítenie a középtávon várható gazdasági folyamatokat és bemutatnia, hogy az eset-leges eltérésekre a pályától milyen terv alapján fog reagálni a gazdaságpolitika. A Monetáris Tanács különösen fontosnak tartja az őszinte helyzetértékelést: az idei évben várható államháztartási hiány és a kapcsolódó kockázatok bemutatása az egész középtávú program hitelességének alapja.

4. A Kormány döntése az euró 2008-as magyarországi bevezetéséről új mandátumot adott a Magyar Nemzeti Banknak: 2006. márciusa és 2007. márciusa között telje-síteni kell a maastrichti inflációs kritériumot, azaz a fenti referencia-időszakban a hazai áremelkedés legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legala-csonyabb inflációjú EU tagország átlagát. A kritérium teljesítéséhez az infláció-nak 2006-ban 3%-ot nem meghaladó szintre kell mérséklődnie.

A tervezett adóváltoztatások és a szabályozott áras termékek áremelkedése miatt 2004-ben az árszínvonal ideinél nagyobb mértékű növekedése várható. Az MNB kamat- és árfolyam-politikájával arra törekszik, hogy az egyszeri árszínvonal-emelkedés ne vezessen az inflációs várakozások növekedéséhez, a gazdasági sze-replők alkalmazkodjanak a tartósan alacsony inflációs környezethez és 2004-ben is folytatódjon a bérnövekedés ütemének mérséklődése. 2005-ben csak ebben az esetben érhető el az euró bevezetéséhez szükséges infláció-mérséklődés.

A dezinfláció folytatása és az inflációs célok teljesülése az előírt időre a monetá-ris és fiskális politika szoros együttműködését teszi szükségessé. A költségvetésre vonatkozó maastrichti kritérium teljesítéséhez elkerülhetetlen fiskális kiigazítás fékezni fogja a belföldi kereslet növekedését, és ezen keresztül támogatja a dezinflációt. Az inflációs kritérium teljesítéséhez a költségvetési politika keres-letszűkítő hatása mellett szigorú monetáris politikára és a jelenlegi piaci árfo-lyamnál tartósan erősebb árfolyamszintre van szükség.

5. A fentiek alapján a Monetáris Tanács 2003. augusztus 4-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 9,50%-os szintjét.