Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2003. november 28-i rendkívüli üléséről

nyomtatás

A Monetáris Tanács 2003. november 28-i rendkívüli ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve azonnali hatállyal 9,50%-ról 300 bázisponttal 12,50%-ra emelte a jegybanki alapkamatlábat.

Az elmúlt hetekben a forintárfolyam számottevő mértékben gyengült, az állampapír-hozamok pedig jelentősen emelkedtek. A külföldi befektetők elbizonytalanodásának fő oka, hogy az államháztartás magas hiánya és a gyors lakossági hitelexpanzió miatt az elmúlt egy évben gyorsan nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya. Az államháztartás és a háztartási szektor túlköltekezését az ország csak jelentős összegű külső források bevonásával tudja finanszírozni. Az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja, hogy a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást biztosítani.

Az MNB előrejelzései szerint 2004-ben jelentős mértékben csökken majd az ország külső finanszírozási igénye. Ebbe az irányba mutat, hogy a Parlament által már elfogadott intézkedések hatására folytatódik a fiskális konszolidáció, a lakástámogatások szigorítása pedig várhatóan mérsékli a lakossági hitelexpanzió ütemét. Emellett a külső konjunktúra élénkülésével nő a vállalati szektor külső forrásbevonása, így a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lesz, mint 2003-ban. Összességében tehát az ideinél hozzávetőleg 700 millió euróval kevesebb portfoliótőke-beáramlásra lesz 2004-ben szükség.

A Monetáris Tanács véleménye szerint a folyó fizetési mérleg hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást. A leértékelődés az infláció emelkedését okozná, ami egyrészt komolyan lassítaná a gazdasági növekedést, másrészt több évvel is késleltethetné az euró magyarországi bevezetését. A leértékelődés költségei jelentősen meghaladnák azokat az előnyöket, amelyeket a külső hiány lakossági jövedelmek és a költségvetési hiány elinflálásán keresztüli csökkentése és a gyengébb árfolyam átmeneti versenyképesség-növelő hatása jelenthetne.

A középtávú gazdasági növekedés szempontjából sokkal kedvezőbb, ha a külső finanszírozási igény csökkentése a költségvetési hiány csökkenésén és a háztartások megtakarításainak növekedésén keresztül, a dezinfláció eddigi eredményeinek megőrzése mellett valósul meg. Ezért addig, amíg a költségvetési szigorítás és a lakossági megtakarítások bővülésének pozitív hatásai nem jelentkeznek, az MNB arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja.

Budapest, 2003. november 28.

MAGYAR NEMZETI BANK

MONETÁRIS TANÁCS