Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a középtávú inflációs cél kitűzéséről

nyomtatás

A kormány és az MNB a 2007-től kezdődő időszakra középtávú inflációs célt tűz ki, melyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3%-os értékében határoz meg.

Az MNB monetáris politikáját az inflációs célkövetés rendszerében működteti, ennek keretében a kormánnyal közösen kitűzött célok elérésére törekszik. A dezinfláció szakaszában évente került sor az inflációs célok kitűzésére. Az infláció sikeres mérséklése megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kormány és a jegybank hosszabb időszakra az árstabilitásnak megfelelő szinten rögzítse az inflációs célt. A folyamatos érvényű cél legfontosabb előnye, hogy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplők számára, segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony, az árstabilitásnak megfelelő szinten maradjon.

Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció alacsony és stabil marad. Az árstabilitás nem jelent zérus közeli inflációt, a gazdaság működése szempontjából a túlzottan alacsony inflációnak is vannak kockázatai. A kormány és az MNB egyetért abban, hogy középtávon átlagosan 3%-os inflációs szint összhangban van az árstabilitással Magyarországon. A 3%-os inflációs cél némileg magasabb az eurózóna átlagában árstabilitásként elfogadott szintnél. Az eltérés a magyar gazdaság reálgazdasági felzárkózását kísérő – főként a nemzetközi összehasonlításban viszonylag olcsó szolgáltatások gyorsabb áremelkedéséből adódó – árszint-felzárkózás miatt indokolt.

A gazdaság felzárkózó jellege által indokolt többletinfláció idővel változhat, ezért célszerű bizonyos időközönként felülvizsgálni a középtávú cél értékét. A most kitűzött középtávú cél felülvizsgálatára a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor, de legkésőbb 3 év múlva kerül sor. Az euró bevezetéséhez vezető út fontos állomása az ERM II rendszerbe történő belépés, amelynek során a monetáris politika keretrendszere megváltozik. A 3%-os cél előre láthatóan megfelelő kiindulási alapot teremt a maastrichti inflációs kritérium teljesítéséhez.

A monetáris politika csak bizonyos késleltetéssel tud hatni az inflációs folyamatra. A Monetáris Tanács kamatdöntéseit előretekintő módon, az inflációnak az elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulását figyelembe véve hozza meg, ami garantálja, hogy az infláció nagy biztonsággal visszatérjen a 3%-os cél közelébe. Az inflációt kormányzati intézkedések vagy átmenetileg ható külső tényezők eltéríthetik a 3%-os céltól. E hatások egy része csak rövid ideig tart, és nem befolyásolja érdemben a hosszabb távú inflációs folyamatokat. Mivel az átmeneti tényezők ellensúlyozása jelentős és nemkívánatos reálgazdasági ingadozásokkal járhat, az MNB monetáris politikáját úgy alakítja, hogy az egyszeri inflációs hatásokat nem ellensúlyozza, ugyanakkor a tovagyűrűző hatások kialakulását igyekszik megakadályozni az infláció hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében.

Az inflációs cél teljesülésének értékelésekor a váratlan hatásokból fakadó ingadozásokat is figyelembe kell venni. Ezért a kormány és a jegybank megállapodása szerint a 3%-os céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából. Az MNB az inflációs cél teljesülésének értékelését negyedévente, a Monetáris Tanácsnak az inflációs jelentéssel egy időben kiadott állásfoglalásában, valamint évente az Éves Jelentésben teszi közzé.

Budapest, 2005. augusztus 22.

                                                                                    Magyar Nemzeti Bank

                                                                                         Monetáris Tanács