Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács közleménye az inflációs célról

A Monetáris Tanács a háromévente esedékes felülvizsgálat után az inflációs célt változatlanul a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3%-os értékében határozta meg. Az MNB az inflációs cél teljesülésének értékelését – eddigi gyakorlatának megfelelően – évente, az Éves Jelentésben teszi közzé.

nyomtatás

A Monetáris Tanács a háromévente esedékes felülvizsgálat után az inflációs célt változatlanul a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3%-os értékében határozta meg. Az MNB az inflációs cél teljesülésének értékelését – eddigi gyakorlatának megfelelően – évente, az Éves Jelentésben teszi közzé.

A Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, amelynek megvalósításához 2001 nyara óta az inflációs célkövetés rendszerét használja. Az MNB az árstabilitás elérésével és fenntartásával tud hozzájárulni a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez. Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció alacsony és stabil marad. Az árstabilitás nem jelent zérus közeli inflációt, a gazdaság működése szempontjából a túlzottan alacsony inflációnak is vannak kockázatai. A 3%-os cél kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, figyelembe veszi a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkenti egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát.

Az inflációs cél meghatározásakor a Monetáris Tanács figyelembe vette, hogy Magyarország csatlakozni fog az eurozónához. A csatlakozás számos előnnyel jár, ugyanakkor a periférikus országok tapasztalatai néhány lehetséges kockázatra is felhívták a figyelmet. Ha a csatlakozás előtt az inflációs várakozások nem kerülnek összhangba az eurozóna inflációs céljával, akkor a csatlakozás után nagyobb a valószínűsége a reálárfolyam túlzott felértékelődésnek, a versenyképesség romlásának, a hitelezés indokolatlan mértékű megugrásának. A kockázatok akkor mérsékelhetőek, ha a nominális konvergencia már az eurozónához való csatlakozás előtt nagyobb részt megvalósul.

Ennek érdekében a Monetáris Tanács nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az infláció összhangba kerüljön a 3%-os inflációs céllal, és középtávon az inflációs cél csökkentésére is sor kerülhet.

A kormány gazdaságpolitikája több csatornán keresztül is hozzájárulhat az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához. A költségvetés hiányának és adósságának csökkentése, az adóintézkedések és szabályozott árak 3%-os inflációs céllal összhangban történő alakítása segítenek mérsékelni az árstabilitás elérésének és fenntartásának reálgazdasági költségeit.

A most kitűzött inflációs cél következő felülvizsgálatára legkésőbb 3 év múlva, vagy a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor kerül sor. A cél csökkentésére ezt megelőzően is sor kerülhet, amennyiben a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy ezzel segíti a gazdaság konvergenciáját az eurozónához.

2011. augusztus 23.

Monetáris Tanács

Magyar Nemzeti Bank