Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása a júniusi Inflációs jelentésben

nyomtatás

A Monetáris Tanács állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése

 1)      A Monetáris Tanács a 2013. június 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve

2013. június 26-i hatállyal 4,50%-ról 25 bázisponttal 4,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

2)         Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2013. július 10-én 14 órakor jelenik meg.

2012 augusztusa óta a Monetáris Tanács óvatos lépésekben, de összességében számottevő mértékben csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét.

A reálgazdaság helyzete, azon belül is elsősorban a gyenge belső kereslet a teljes időszakban az alapkamat érdemi csökkentése mellett szólt, miközben az inflációs kilátások is ebbe az irányba mozdultak el, az ország kockázati megítélésének alakulása pedig támogatólag hatott. A beérkező tényadatok és információk tehát igazolták, hogy a Monetáris Tanács rendelkezésére állt a megfelelő mozgástér a kamatcsökkentési ciklus folytatásához. Az elmúlt időszaki kamatlépések összhangban voltak az inflációs cél középtávú elérésével.

A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél középtávú elérésének elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével.

Rövid távon az inflációt döntően a szabályozott árak és a nyersanyagárak csökkenése mérsékli, míg az inflációs alapfolyamatok alakulása továbbra is tükrözi a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását. Az indirekt adók közvetlen árszintemelő hatásától szűrt inflációs ráta középtávon 3 százalék alatt maradhat. Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A kapacitások alacsony kihasználtsága mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve historikusan alacsony bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Összességében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

2013. első negyedévében erősödött a globális konjunktúra, azonban megnövekedett egy többsebességű növekedési környezet kialakulásának a kockázata.

A globális tőkepiaci hangulat korábbi javulását elbizonytalanodás követte, miközben a reálgazdasági indikátorok továbbra is visszafogottan alakulnak. Összhangban a törékeny reálgazdasági és alacsony inflációs környezettel a nagy gazdaságok jegybankjai az elmúlt negyedévben fenntartották, illetve tovább enyhítették laza monetáris kondícióikat. A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat az utóbbi negyedév nagy részében támogatóan alakult, a közelmúltban ugyanakkor növekedett a befektetői bizonytalanság.

2013. első negyedévében újból növekedésnek indult a magyar gazdaság.

A hazai, nemzetközi összehasonlításban is kedvező év eleji növekedési ütemhez az egyes ágazatok év eleji, kibocsátást érintő korrekciója is hozzájárult. A növekedési alapfolyamatokban megfigyelhető lassú javulás azonban arra utal, hogy a hazai GDP bővülése a következő negyedévekben is folytatódhat. A növekedést rövid távon az export vezetheti, az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, a gyenge külső kereslet mellett is, növekedhet a hazai export piaci részesedése. Az elmúlt évek visszaesését követően a belföldi kereslet alakulása az idei évben stabilizálódhat.  A lakossági reáljövedelmek idén érdemben bővülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bővülését. A vállalati beruházások az autóipari beruházások kifutásával idén mérséklődhetnek. A beruházások érezhető élénkülése a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan következhet be, amit támogathatnak a kis- és középvállalatok esetében a Növekedési Hitel Program eredményeként kialakuló kedvező hitelkondíciók. A belföldi kereslet 2014-ben bővülhet érdemben.

Az Európai Unió országai között, a válság kitörése óta Magyarországon tapasztalható az egyik legjelentősebb alkalmazkodás a folyó fizetési mérleg egyenlegében.

A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete 2013 során tovább emelkedhet, majd 2014-ben magas szinten stabilizálódhat. A javulás hátterében a nettó export további fokozatos emelkedése mellett az EU-transzferek emelkedő felhasználása áll. A külső egyensúly további javulásával párhuzamosan folytatódhat a külföldi tartozás- és adósságállomány mérséklődése, amely csökkentheti az ország külső sérülékenységét.

Az eredményszemléletű költségvetési hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat. A bruttó államadósság az előrejelzési horizonton csökkenő pályát mutat, 2014-re 78 százalék alá süllyedhet.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérése, illetve a reálgazdaság helyzete további óvatos monetáris lazítást tesz lehetővé.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az év első felében beérkezett adatok arról tanúskodnak, hogy a gyenge belső kereslet és a laza munkapiac erősen fegyelmezi a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit, miközben az idei évben az inflációt átmeneti hatások is csökkentették. Az adóhatásoktól szűrt inflációs ráta középtávon 3 százalék alatt maradhat, az adóintézkedések közvetlen árszintemelő hatása a monetáris politika hatókörén kívülre esik. Az alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja. Előretekintve a magyar gazdaság fokozatosan közelítheti meg kibocsátási potenciálját, ami az átmeneti hatások kifutása után is mérsékelt inflációs nyomást valószínűsít. Utóbbit az inflációs alapfolyamatok- és a bérezés visszafogott dinamikája is alátámasztja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérése illetve a reálgazdaság helyzete a monetáris lazítás folytatását indokolja. A kockázati megítélés alakulása ugyanakkor bizonytalanságot jelent a monetáris politika mozgásterét illetően.

A makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok alakulását, az előrejelzés alappályáját számottevő bizonytalanság övezi.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris politika szempontjából a gazdaságban jelenlévő szabad kapacitások mérete és a globális pénzpiaci környezet jelentheti a leginkább releváns kockázatot.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a visszaeső beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül, a termelésbe bevonható kapacitások mértékét ugyanakkor jelentős bizonytalanság övezi. Ha a termelőkapacitások csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazdaság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. Nyitottabb ciklikus pozíció esetén a költségsokkok árazásban történő áthárítási lehetőségei még inkább korlátozottak, a vállalatokat ért költségsokkok inflációs hatásai kisebbek, ami további, érdemi monetáris lazítást indokolhat.

A Monetáris Tanács értékelése alapján a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euroövezet recessziója elhúzódik. A pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét.

A Monetáris Tanács a fentiek alapján az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél így lazább monetáris politika mellett is elérhető. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács