Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A MONETÁRIS TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA A DECEMBERI INFLÁCIÓS JELENTÉSBEN

nyomtatás

1) A Monetáris Tanács a 2014. december 16-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 2,10%-os szintjét.

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. december 23-án 14 órakor jelenik meg.

A Monetáris Tanács állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése


A Monetáris Tanács megítélése szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását indokolja. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.

A világgazdaság növekedése továbbra is visszafogott, az alacsony inflációs környezet tartósan fennmaradhat.

Az egyes régiók között változatlanul jelentős eltérések vannak a gazdasági növekedés tekintetében. Az euroövezet gazdaságát lassú, törékeny kilábalás jellemzi, míg az Egyesült Államok erőteljes növekedése előretekintve is fennmaradhat. A nagyobb feltörekvő gazdaságokban lassul a növekedés. A nyersanyagárak mérséklődésével, különösen az olajár jelentős csökkenésével és a visszafogott keresleti környezettel összhangban, a globális inflációs folyamatok továbbra is visszafogottan alakulnak, és az inflációs nyomás előretekintve is tartósan mérsékelt maradhat. A globális jelentőségű jegybankok monetáris politikai irányultsága eltérően alakult az elmúlt hónapokban, azonban összességében a monetáris kondíciók változatlanul lazának tekinthetők, így a globális kamat- és likviditási környezet továbbra is támogató.

Az infláció jövőre számottevően elmaradhat az inflációs céltól, csak az előrejelzési horizont második felében érheti el a 3 százalék körüli értéket.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció jövőre számottevően elmaradhat az inflációs céltól, majd az előrejelzési horizont második felére emelkedhet a cél közelébe. Az elmúlt hónapokban az infláció alacsonyabban alakult a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésénél, amelyben főként a nyersanyagárak jelentős csökkenése, az alacsony élelmiszerárak és a gyenge külső keresleti környezet játszott szerepet. Az előrejelzési horizont első felében elsősorban a lefelé mutató költségsokkok, illetve külkereskedelmi partnereink gyenge keresleti és inflációs környezetének következtében a hazai infláció számottevően elmarad az inflációs céltól. Az infláció a költségsokkok kifutása után, a konjunktúra élénkülésének és a bérdinamika emelkedésének következtében az előrejelzési horizont második felében az inflációs céllal összhangban alakulhat. A cél körül horgonyzott inflációs várakozások támogathatják, hogy az inflációs céllal összhangban alakuljon az árazás és a bérezés.

A Monetáris Tanács megítélése szerint kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódhat a hazai gazdaság növekedése.

A reálgazdaság élénkülése az elmúlt negyedévben tovább folytatódott, éves összevetésben a legtöbb ágazatban növekedett a kibocsátás. Az előrejelzési horizonton a növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. A kivitel dinamikáját 2015 során fékezi a visszafogott nemzetközi konjunktúra és az eurozóna lassulása, majd az előrejelzési horizont második felében emelkedhet a nettó export növekedési hozzájárulása. A vállalati beruházási aktivitást jövőre élénkítheti a kibővített és meghosszabbított Növekedési Hitelprogram, azonban ellenkező irányba hat a gyenge nemzetközi konjunktúra és az EU-források beáramlásának mérséklődése. A lakosság beruházási aktivitása historikusan alacsony szintjéről fokozatosan emelkedhet. Összhangban az előző negyedévekkel a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszanak az emelkedő foglalkoztatás és az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek. A Kúria által meghozott – lakossági hiteleket érintő – jogegységi határozat érdemben hozzájárul a fennálló adósság csökkenéséhez, így növekszik a háztartások nettó pénzügyi vagyona, felgyorsítva az érintettek adósságleépítési folyamatát. A devizahitelek forintosítása mérsékelheti a jövőbeli jövedelmi és vagyoni helyzettel kapcsolatos bizonytalanságot, ezzel erősítheti a fogyasztói bizalmat, támogatva a fogyasztás és a belső kereslet élénkülését.

Továbbra is magas a hazai finanszírozási képesség és mérséklődik a külső adósság.

A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 második negyedévében továbbra is a GDP közel 8 százalékát tette ki. A következő években – a bővülő fogyasztás és beruházás mellett emelkedő import ellenére – növekedhet a külkereskedelmi többlet a cserearány javulása és 2016-tól az élénkülő külső kereslet révén. Ugyanakkor az európai uniós támogatások költségvetési ciklusának lezárulásával összhangban historikus csúcsáról mérséklődhet a transzferegyenleg többlete. A két ellentétes irányú hatás eredményeként a gazdaság folyó fizetési mérlegének többlete és külső finanszírozási képessége a következő években is magas szinten stabilizálódhat. Ezzel összhangban tovább folytatódhat a gazdaság sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű külső adósságráták csökkenése, miközben a bruttó adósság alakulására a jegybank önfinanszírozási programja, a lakossági devizahitelek forintosítása, valamint az ahhoz nyújtott jegybanki devizaforrás is támogatóan hat.

A hazai kockázati felárak csökkentek az elmúlt negyedévben, a pénzügyi piacokon a hangulat alapvetően kedvezően alakult.

Az elmúlt negyedévben alapvetően kedvezően alakult a globális pénzügyi piaci hangulat. Október közepén csökkent a globális kockázatvállalási hajlandóság, a hónap végétől azonban ismét kedvezően alakult a pénzügyi piaci hangulat. A pozitív fordulat az Egyesült Államok kedvező makrogazdasági adataival, az EKB eszközvásárlási programjainak elindulásával, a japán jegybank monetáris lazításával, a kínai jegybank kamatcsökkentésével, valamint az olajárak folytatódó csökkenésével magyarázható. A hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár nem változott érdemben az elmúlt negyedévben, míg a devizakötvények felára csökkent. A hosszú forintkötvény-hozamok jelentősen csökkentek a szeptemberi Inflációs jelentés megjelenése óta eltelt időszakban. Az elmúlt negyedévben a forint árfolyama erősödött az euróval szemben, ami alapvetően országspecifikus tényezőkhöz köthető. Hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet bizonytalansága óvatos monetáris politikát indokol.

A makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik, erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok.

A szeptemberi Inflációs jelentés helyzetértékeléséhez képest összességében erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak. A tartósan alacsonyabb olajárakkal számoló alternatív forgatókönyv feltételezése szerint az olajárcsökkenés döntően kínálati oldali tényezőkhöz kapcsolódik. A mérsékeltebb inflációs környezet összességében az alappályánál lazább monetáris politikai irányultság felé mutat, miközben a gazdasági növekedés kedvezőbb lehet. A tartósan alacsony külső keresletet feltételező forgatókönyv a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését lazább monetáris kondíciók biztosítják. A geopolitikai feszültségek erősödése a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés növelheti az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosíthatja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik.A jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett, a külső dezinflációs folyamatok ellenére az infláció az előrejelzési horizont második felében a céllal összhangban alakulhat. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2014. december 16.