1) A Monetáris Tanács a 2014. szeptember 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 2,1%-os szintjét.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. október 8-án 14 órakor jelenik meg.
A Monetáris Tanács állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése
2014 júliusában a Monetáris Tanács lezárta a két évig tartó kamatcsökkentési ciklusát.
A kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki irányadó ráta összességében 490 bázisponttal, 2,1 százalékra mérséklődött. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kamatcsökkentési ciklus lezárást követően az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése a jelenlegi alacsony kamatszint tartós fenntartását indokolja. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.
Az infláció idén nulla százalék közelében alakulhat, az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció átlagos szintje idén nulla százalék közelében alakulhat, majd jövőre fokozatosan emelkedik a középtávú inflációs cél közelébe. Az elmúlt hónapokban az infláció továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció kedvező alakulása, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak csökkentése. A belső kereslet fokozatos élénkülésével párhuzamosan az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A gazdaság növekedésével párhuzamosan javuló termelékenység és visszafogott bérdinamika következtében az élénkülő belső kereslet mellett továbbra is tartósan alacsony maradhat az infláció. A hosszabb távon fennmaradó alacsony inflációs környezet tartósan mérsékelheti a várakozásokat, ami elősegítheti a gazdaság nominális pályáját érdemben meghatározó inflációs várakozások középtávú inflációs cél környezetében történő horgonyzását.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a mérsékelten alacsonyabb külső kereslet mellett is tovább folytatódhat a gazdaság növekedése.
A reálgazdaság élénkülése tovább folytatódott az elmúlt negyedévben, bővülő foglalkoztatás mellett az ágazatok széles körében növekedett a kibocsátás. Külső piacaink elhúzódó kilábalása és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankciók mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményeznek, azonban a belső kereslet élénkülésének köszönhetően tovább folytatódhat a gazdasági növekedés. A javuló konjunkturális kilátások, a Növekedési Hitelprogram, az enyhülő hitelkorlátok és az EU-források növekvő felhasználása továbbra is elősegíti a beruházások növekedését. Összhangban az előző negyedévekkel a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás fokozatos növekedése és az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek. A lakossági hiteleket érintő jogi és jogszabályalkotási folyamatok következtében növekszik a háztartások nettó pénzügyi vagyona, felgyorsítva az érintettek adósságleépítési folyamatát. Ugyanakkor a válságot követően csak lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt a fogyasztás élénkülése továbbra is mérsékelt lehet. Az intézkedés növeli a háztartások jövedelmét, azonban az óvatossági megfontolások lassú oldódása miatt a megtakarítási ráta a válság előtti szint fölött maradhat. Előretekintve a hazai gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat.
Továbbra is magas a hazai finanszírozási képesség és mérséklődik a külső adósság.
A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 első félévében tovább emelkedett, ami a külső adósságráták mérséklődésében is tükröződött. A következő években – a bővülő fogyasztás és beruházás miatt emelkedő import mellett is – a jelentős többletet mutató külkereskedelmi egyenleg magasan tartja a folyó fizetési mérleg többletet. A külső finanszírozási képességet a jövedelemegyenleg hiányának enyhe mérséklődése is támogathatja. Az új költségvetési periódus ellenére is magasan maradó EU-transzfer felhasználás mellett továbbra is számottevő maradhat a külső finanszírozási képesség. Ezzel összhangban tovább folytatódhat az ország sérülékenysége szempontjából kiemelten fontos adósságráták csökkenése, miközben a bruttó külső adósság csökkenését a jegybank önfinanszírozási programja is támogathatja.
A hazai kockázati felárak érdemben nem változtak az elmúlt negyedévben, a nemzetközi pénzügyi piacokon a hangulat változékonyan alakult.
A nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult az elmúlt negyedévben, ami főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusokkal, a Federal Reserve kamatemelésének megkezdése körüli bizonytalansággal, illetve az Európai Központi Bank kamatcsökkentésének és a bejelentett további intézkedéseivel magyarázható. A hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár és a devizakötvények felára nem változott érdemben a júniusi inflációs jelentés megjelenése óta, miközben a hosszú forintkötvény-hozamok – átmeneti tényezőkhöz köthető megugrását követően – szintén a negyedév eleji szint körül alakultak. Az elmúlt negyedévben a forint árfolyama gyengült, ami részben országspecifikus tényezőkhöz, azonban alapvetően a nemzetközi befektetői hangulat változásához köthető. Hazánk sérülékenységét ugyanakkor csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik.
A Monetáris Tanács a szeptemberi inflációs jelentés alappályája körül három forgatókönyvet vizsgált, amelyek esetleges realizálódása módosíthatja a monetáris politika irányultságát. A külkereskedelmi partnereink vártnál lassabb fellendülésével, így alacsonyabb külső inflációs környezettel számoló alternatív forgatókönyv esetén a középtávú inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Azon kockázati pálya esetén, amely a fejlett országok jegybankjainak a vártnál korábbi monetáris szigorításával számol, az alappályánál szigorúbb monetáris kondíciók biztosíthatják, hogy az infláció középtávon az árstabilitással összhangban alakuljon. Szintén az alappályánál szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás dinamikusabb bővülésével, így a belső konjunktúra élénkebb növekedésével és az infláció gyorsabb emelkedésével számoló forgatókönyv.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik, és a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2014. szeptember 23.