Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács közleménye az inflációs cél felülvizsgálatáról

nyomtatás

A Monetáris Tanács az inflációs cél esedékes felülvizsgálatát követően az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről döntött. Ennek eredményeképpen a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzeti fogyasztóiár-index változásának 3 százalékos értékében meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki. Az MNB az inflációs cél teljesülésének értékelését – eddigi gyakorlatának megfelelően – évente, az Éves jelentésben teszi közzé.

A Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, amelynek megvalósításához 2001 óta az inflációs célkövetés rendszerét használja. Az MNB az árstabilitás elérésével és fenntartásával tud hozzájárulni a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez. Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció alacsony és stabil marad. Az árstabilitás nem feltétlen jelent zérus közeli inflációt, a gazdaság működése szempontjából a tartósan és túlzottan alacsony, vagy negatív inflációnak is lehetnek kockázatai. A 3±1 százalékos cél kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, figyelembe veszi a fogyasztóiár-index számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkentheti egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát. Egyúttal tekintettel van arra, hogy felzárkózó országok esetében a gazdaság növekedése az árszint fejlett országokhoz történő közeledésével jár együtt, ami a fejlett országokhoz viszonyítva többlet inflációt jelenthet.

A pénzügyi válság világszerte új kihívásokat állított a monetáris politika elé. A válság felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdaságot érő sokkok jóval nagyobbak lehetnek a korábban gondoltnál, és a jövőben sem lesz elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy a monetáris politika korlátokba ütközik. Az inflációs célkövetés célrendszerében a jegybankok a nagyobb rugalmasság irányába mozdultak el, és megújították monetáris politikai eszközrendszerüket. A rugalmas inflációs célkövető stratégia az árstabilitási cél elsődlegessége mellett egy olyan keretet biztosít, amiben a jegybank rövid távon nemcsak az inflációra összpontosít, hanem figyelembe vesz egyéb (reálgazdasági, pénzügyi stabilitási) szempontokat is. A reálgazdasági megfontolások elsősorban úgy jelenhetnek meg a döntéshozatal során, hogy a jegybank a reálváltozók túlzott volatilitásának elkerülése érdekében átmenetileg tolerálja inflációs céljának elvétését.

Az inflációs cél körüli ±1 százalékpontos toleranciasáv hozzájárulhat a keretrendszer rugalmasabbá tételéhez. A toleranciasáv alkalmazása összhangban van a jegybankok nemzetközi legjobb gyakorlatával. A jegybank továbbra is 3 százalékos infláció elérésére törekszik, a ±1 százalékpontos toleranciasáv ugyanakkor megjeleníti, hogy az infláció a gazdaságot érő sokkok hatására e szint körül ingadozhat. A Monetáris Tanács által figyelembe vett időhorizont továbbra is 6-8 negyedév.
A kormány gazdaságpolitikája több csatornán keresztül is hozzájárulhat az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához. A költségvetés hiányának stabilan alacsony szinten tartása és adósságának további csökkentése, az adóintézkedések és szabályozott árak 3±1 százalékos inflációs céllal összhangban történő alakítása segítenek mérsékelni az árstabilitás elérésének és fenntartásának reálgazdasági költségeit.
A most kitűzött inflációs cél következő felülvizsgálatára legkésőbb 3 év múlva, vagy a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor kerül sor.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács