Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2016. március 22-i üléséről

nyomtatás

1) A Monetáris Tanács a 2016. március 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. március 23-i hatállyal 1,35%-ról 15 bázisponttal 1,20%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. április 13-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás


A Monetáris Tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció pályája a decemberi előrejelzéshez képest érdemben lejjebb tolódott és tartósan a jegybanki cél alatt alakul.

2016 februárjában az éves infláció és maginfláció is csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamat mutatók továbbra is visszafogott inflációs nyomást jeleznek. Az élénkülő lakossági fogyasztás és a mérsékelten emelkedő bérszínvonal eredményeként a maginfláció csak fokozatosan növekszik. A tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások tovább süllyedtek, historikusan alacsony szinten tartózkodnak. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.

2015 negyedik negyedévében a korábbi, visszafogottabb ütem után újra dinamikusan nőtt a hazai gazdaság. Ezzel a nemzetgazdasági kibocsátás az év egészében 3 százalékhoz közeli mértékben bővült. A részletes adatok alapján továbbra is elsősorban a szolgáltatások és az ipar teljesítményének élénkülése támogatta a gazdasági növekedést. Az ipari teljesítmény mérséklődött januárban. A kiskereskedelmi forgalom a januári adatok alapján a korábbi hónapokhoz képest kisebb mértékben bővült. Januárban a foglalkoztatottsági ráta nem változott érdemben, a munkanélküliségi ráta ismét csökkent. A növekedést az európai uniós forrásbeáramlás lassulása mérsékli, ugyanakkor a jegybanki és kormányzati intézkedések egyaránt hozzájárulnak a gazdaság élénküléséhez. A Monetáris Tanács megítélése szerint az MNB Növekedéstámogató Programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemesebb lehívását segítő kormányzati intézkedések által elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedés fenntartása. A javuló jövedelmi folyamatok, a hitelezés élénkülése, valamint az óvatossági motívumok fokozatos oldódása segíti a fogyasztás jelentős bővülését, mely a következő években érdemben támogatja a gazdaság növekedését.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében kismértékben javult a globális pénzpiaci hangulat, amit a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások és bejelentések, illetve az olajpiaci hírek befolyásoltak. Az Európai Központi Bank márciusban tovább lazította az eurozóna monetáris kondícióit. A forint árfolyama gyengült, a hosszú államkötvény hozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A piaci hozamvárakozások a jegybank előretekintő iránymutatásával összhangban alakultak. A jegybank által bevezetett nemhagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatású. A márciusi Inflációs jelentés előrejelzése alapján a korábban feltételezettnél tartósan és számottevően alacsonyabb költségkörnyezet hatására kitolódott az inflációs cél elérésének időpontja.

Az Önfinanszírozási Program harmadik fázisának meghirdetését követően a hosszú állampapír-piaci hozamok csökkentek, ami folytatódhat a bejelentett intézkedések megvalósulásával. Azonban a tartósan alacsony költségoldali inflációs nyomás, a világgazdaság lassulása és az inflációs várakozások historikusan alacsony szintje következtében erősödött a tartósan cél alatti inflációt eredményező másodkörös hatások kialakulásának kockázata. A márciusi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható elérése érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók átfogó lazítása, melynek keretében az irányadó ráta csökkentésére és a jegybanki kamatfolyosó aszimmetrikus szűkítésére került sor. A lépések következtében az alapkamat 15 bázisponttal 1,2 százalékra, az egynapos betéti ráta negatív tartományba, -0,05 százalékra, míg az egynapos hitelráta 1,45 százalékra csökkent. A Monetáris Tanács a továbbiakban is kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása érdekében. A kamatcsökkentés mindaddig folytatódik, amíg a kialakuló monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható elérésével. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülésein ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

 Budapest, 2016. március 22.