1) A Monetáris Tanács a 2016. október 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. október 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki kamatláb

Korábbi érték (százalék)

Változás (bázispont)

Új érték (százalék)

Jegybanki alapkamatláb

0,90

nem változott

0,90

Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába

1,15

-10

1,05

Egynapos jegybanki betét kamatlába

-0,05

nem változott

-0,05

 
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. november 9-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az év eleji átmeneti lassulást követően az év közepétől folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken.

2016 szeptemberében az infláció a Monetáris Tanács várakozásának megfelelően újra pozitív tartományba emelkedett. Az alapfolyamatot jellemző mutatók változatlanul mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.

2016 második negyedévében a hazai gazdaság növekedése gyorsult, a havi indikátorok alapján a harmadik negyedévben a jegybanki várakozásoknak megfelelően tovább élénkült. A kiskereskedelmi forgalom augusztusban is dinamikus bővülést mutatott. A háztartások fogyasztásának további élénkülése várható a következő negyedévekben. Az ipari termelés augusztusban számottevően nőtt. Az előző hónapok visszaesését követő növekedés elsősorban a járműgyártás emelkedő kibocsátásának eredménye. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma ismét emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. Augusztusban mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés bővült. A válság óta az új háztartási hitelkihelyezések először haladták meg a törlesztések mértékét. Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi. Az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a belső kereslet élénkülése és a Növekedési Hitelprogram bővítése, a Növekedéstámogató Program, a monetáris politika lazító lépései, valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változó volt a globális pénzpiaci hangulat, amelyet főként olajpiaci és egyes európai bankok stabilitására vonatkozó hírek, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai lépéseivel kapcsolatos várakozások alakítottak. A forint árfolyama erősödött az euróval szemben, a rövid pénz- és állampapírpiaci hozamok összességében csökkentek. A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindemellett a Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács szeptemberi ülésén 900 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2016. év végén fennálló állományát, ami a Monetáris Tanács várakozása szerint minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti. A Monetáris Tanács a mai napon 2016. december 1-ei hatállyal, a kötelező tartalékrátát 2 százalékról 1 százalékra csökkenti. A lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer szabad likviditása. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A Monetáris Tanács mindent megtesz, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást.

A Monetáris Tanács az alapkamat tartása mellett döntött. A bankrendszer likviditásának bővítése és a monetáris kondíciók további lazítása érdekében az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal, 1,05 százalékra csökkentette, míg az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon tartotta, így a kamatfolyosó tovább szűkült. Ezzel összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamata 5 bázisponttal 1,00 százalékra csökkent.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az infláció tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Magyar Nemzeti Bank kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2016. október 25.