Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

SEPA

nyomtatás

Az egységes euro pénzforgalmi térség - Single Euro Payments Area, röviden: SEPA - megvalósításával kapcsolatos páneurópai szabályozói és banki önszabályozói munka célja, hogy azonos jogi keretek létrehozásával valamint szabványok alkalmazásával és közös infrastruktúra kialakításával növelje a kisösszegű EU-n belüli pénzforgalom hatékonyságát.

Az euroövezet egységes közös pénze, az euro bevezetése – a szabályozók várakozásával ellentétben – nem vonta automatikusan maga után a teljes pénz- és elszámolásforgalom egységesülését. A kisösszegű fizetések területén nem következett be e folyamat, mert megmaradt e piac nemzetek közötti felaprózottsága és a mögöttük meghúzódó eltérő nemzeti pénzforgalmi jogi keretek. A különböző nemzeti fizetési szokások továbbéltek, nem változtatták meg a bankok az azonos funkciójú, de különböző színvonalú és díjú pénzforgalmi szolgáltatásaikat sem.

Erre a helyzetre reagálva fogalmazódott meg az európai hatóságokban a SEPA víziója, amelynek valóra váltása esetén – előreláthatóan már akár 2010-től - a bankok ügyfelei egyetlen bankszámláról lesznek képesek az EU-n belül egységes alapvető euro fizetési műveleteket – átutalást, beszedést vagy bankkártyás fizetést – végrehajtani miáltal minden az EU-n belüli, ideértve a tagállamok határain átmenő euro fizetési tranzakciókat is, lényegét tekintve belföldi fizetéssé válik.

A 2000-es évek eleje óta az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank mellett a SEPA projekt megvalósításának főszereplőjévé az általuk támogatott, az unió bankközössége által létrehívott kereskedelmi banki önszerveződés, az Európai Pénzforgalmi Tanács (European Payments Council; EPC) vált. Az EPC az ügyfelek és különböző szolgáltatók, bevonásával dolgozta ki a SEPA projektet, annak a legfőbb elemeitjelentőegységes pán-európai fizetési eszköztárat,a SEPA átutalási és –beszedési modellt valamint a kártyás fizetések és az alkalmazandó elszámolási és teljesítési mechanizmus – továbbá a készpénzkezelés - keretszabályait.

Az eszköztár kidolgozása során alapvető figyelemmel voltak a vele párhuzamosan készített, afizetési szolgáltatásokra vonatkozó általános EU-szintű keretszabályokra,a 2007 végénaz Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2007/64/EK irányelvre (Payment Services Directive – PSD), melynek egyértelmű célja az unió egységes pénzforgalma jogi kereteinek megteremtése.

Az eszköztár elemeinek fő tulajdonságai, hogy azonos szabványokon nyugszanak – UNIFI üzenet szabványt, bankszámla azonosítóként az IBAN-t, és bankazonosítóként a BIC kódot használnak – valamint közös és azonos eljárásokatrögzítenek az egy-egy fizetési modellhez tartozó ún. Szabálykönyvekben, amelyeknek alkalmazását és betartását a modellekhez önkéntesen csatlakozó pénzforgalmi szolgáltatók magukra nézve kötelezőként kezelnek.

A modellek közül az átutalási modell kezdte meg elsőként gyakorlati működését 2008. január 28-án. Kiemelésre érdemes szabályai, hogy az átutalandó összeg teljes egészében kerül jóváírásra a kedvezményezett számláján legkésőbb a tranzakció befogadását követő 3 banki munkanapon belül valamint, hogy a megbízó is és a kedvezményezett is külön-külön, csak a saját bankjával szembeni költséget viseli.

A SEPA fizetési modellek jelentős előnyökkel járhatnak minden érintett csoport számára. Ezt támasztja alá az az Európai Bizottság felkérésére készített tanulmány[1], amely szerint a jelenleg használatos átutalási és beszedési módokról a SEPA-modellekre történő gyors és széleskörű áttérés páneurópai szinten a költségek figyelembevételével a 2006-2012 időszakban társadalmi szinten 123 milliárd euro megtakarítást eredményezhet a jelenleg használt fizetési módokkal szemben. Ez az összeg tovább növelhető 238 milliárd euróval, ha az elektronikus számlázás és számlaegyeztetés műveleteit is beillesztik a fizetési modellek keretei közé.

Magyarországon a SEPA-val kapcsolatos kérdésekkel 2004. május elsejét követően kezdett érdemben foglalkozni a bankközösség, mivel ekkortól vált lehetővé képviselői számára az EPC munkájában történő részvétel. Hazai keretek között 2008. május óta a Magyar SEPA Egyesület fogja össze a SEPA eszköztár bevezetésével kapcsolatos nemzeti és továbbfejlesztésével kapcsolatos nemzetközi szakmai munkát, nyújt segítséget a hazai bankoknak a modellekhez történő csatlakozás során. Részben ez utóbbi tevékenységének is eredményeként 12 önkéntesen csatlakozott hazai bank képes már ügyfeleit kiszolgálni mind az átutalások fogadása mind küldése területén.

[1] Capgemini analysis (2007): SEPA: potential benefits at stake (Researching the impact of SEPA on the payments market and its stakeholders).