Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Egyéb

nyomtatás

Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag tájékoztatás céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatók fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak.

Mivel az SCA-CSC RTS alapján az Európai Bizottság által kiadásra kerülő EU Rendelet végleges változata még nem került publikálásra az Európai Unió Hivatalos Lapjában, így az MNB jelen jogértelmezése az Európai Bizottság által 2017. november 27-én közreadott változaton alapul, amely ide kattintva érhető el. A Rendelet végleges változata eltérhet a „PSD2 – Gyakori kérdések és válaszok” készítésekor elérhető változattól, amely hatással lehet az MNB jogértelmezésére is.

Sorszám Kérdés Válasz Frissítés dátuma
B/1 Milyen díjak, költségek vagy egyéb fizetési kötelezettségek számíthatóak fel az ügyfelek részére az ellopott, az ügyfél birtokából kikerült, jogosulatlanul vagy az ügyfél által jóvá nem hagyottan használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (pl. internetbank, telebank vagy fizetési kártya) letiltása esetén? A Pft. 35. § (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltató az előírt tájékoztatási és egyéb kötelezettsége teljesítéséért, a helyesbítő, valamint megelőző intézkedésekért külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget az ügyfél terhére nem számíthat fel. A Pft. 34. § alapján pedig, amennyiben az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás a pénzforgalmi szolgáltató – többek között – a 35. §-tól eltérően nem állapodhat meg ügyfelével.
Mindezek alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (pl. fizetési kártya, internetbank vagy telebank) használatának letiltásáért a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha a letiltás oka valamely kötelezettségének a teljesítése vagy megelőző intézkedése. A Pft. 41. § (3) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak  kötelezettsége annak biztosítása, hogy az ügyfél bármikor megtehesse a Pft. 40. § (2) bekezdésében számára előírt bejelentést, ha észleli a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokából törtéő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. Ugyancsak a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei közé tartozik a Pft. 41. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint az ügyfél fentiek szerinti bejelentését követően a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel adott fizetési megbízás alapján fizetési műveletet nem teljesíthet. Ha e kötelezettségét a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési kártya letiltásával biztosítja, ezért díjat, költséget, stb. nem számíthat fel az ügyfele terhére.  Megelőző intézkedésnek minősül a Pft. 39. § (2) bekezdésében szabályozott eset, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben fenntarthatja magának a jogot a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltására a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonsága érdekében. Összefoglalva tehát abban az esetben, amikor vagy az ügyfél bejelentése vagy a pénzforgalmi szolgáltató saját csalásmegelőzési intézkedései nyomán - ha az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás - valamilyen csalás vagy visszaélés, vagy annak gyanúja miatt kerül a fizetési kártya letiltásra, úgy a pénzforgalmi szolgáltató díjat, költséget, stb. nem számíthat fel. Minden egyéb esetben, pl. ha az ügyfél kérésére letiltják a gyermeke fizetési kártyáját, és az ügyfél nem csalás miatt, hanem a gyermeke nevelési céljából teszi ezt, úgy felszámíthat a pénzforgalmi szolgáltató díjat vagy költséget.
A Pft. 41. § (3) bekezdése előírja, hogy pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentését, vagy kérelmezhesse a 39. § szerinti letiltás megszüntetését, adott esetben pl. ingyenesen hívható telefonszám biztosításával.
2018.02.08
B/2 Milyen fizetési megbízások adhatóak meg fizetés-kezdeményezési szolgáltatón keresztül? A Hpt. 6. § (1) bekezdés 27a. pontja értelmében a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál. A Pft. 38/B. § (1) bekezdés alapján a fizető fél akkor jogosult a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető. A Pft. 2. § 18a. pontja szerint az online módon hozzáférhető fizetési számla olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni.
Tehát fizetés-kezdeményezési szolgáltatást olyan fizetési számlák tekintetében van módja igénybe venni a pénzforgalmi szolgáltató ügyfelének, amely online módon hozzáférhető, vagyis amely fizetési számla vonatkozásában van mód a fizetési megbízás pl. internetbank, telebank, fizetési kártya, vagy mobil alkalamazás útján történő megadására, így papír alapú fizetési megbízások nem továbbíthatóak fizetés-kezdeményezési szolgáltató útján. A fizetés-kezedményezési szolgáltatás Hpt. 6. § (1) bekezdés 27a. pont szerinti meghatározása, valamint a Pft. 38/B. § (1) bekezdés alapján csak olyan fizetési megbízások adhatóak meg a fizetés-kezdeményezési szolgáltatónak, amelyek esetében a szolgáltatást igénybe vevő a fizető fél. Így a kedvezményezetten kereszül kezdeményezett fizetési megbízások (pl. beszedési típusú megbízások) vagy hatósági átutalási megbízások nem nyújthatóak be fizetés-kezdeményezési szolgáltatón keresztül, mivel egyik esetben sem a fizetési megbízás benyújtója a fizető fél.
2018.02.08
B/3 A régi Pft., avagy a Pft. szabályait kell alkalmazni a már folyamatban lévő ügyekre 2018. január 13-át követően? Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény a Pft-t módosító rendelkezései 2018. január 13-án léptek hatályba, amelyeket a Jat. 15. § (1) bekezdése értelmében – mivel a Pft. nem tartalmaz eltérő rendelkezést – a hatálybalépést követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A Pft. 66/A. § (2) bekezdése alapján ezen általános szabály alól kivételt képeznek azok a 2018. január 13-án vagy azt követően kezdeményezett fizetési műveletek, amelyek esetében a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltató útján adta meg a fizetési megbízását, vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor, mert ezekben az esetekben az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között a Pft.  2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.
2018.02.19
B/4 A PSD2 alapján meddig tárolhatja a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nevét, fizetési számlájának számát, fizetési műveleteihez kapcsolódó és egyéb személyes adatát? A PSD2 és az azt a hazai jogrendbe átültető pénzforgalmi jogszabályok nem határoznak meg olyan maximális időtartamot, ameddig a pénzforgalmi szolgáltató ügyfele nevét, fizetési számlájának számát, fizetési műveleteihez kapcsolódó és egyéb személyes adatát tárolhatja. Az adatkezelés maximális időtartamát a GDPR figyelembe vételével egyéb (pl. Pmt, Sztv stb) jogszabályok alapján szükséges megállapítani. 2018.02.19