Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Egyéb

nyomtatás

Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag tájékoztatás céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatók fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak.

Az MNB jelen jogértelmezése az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet angol nyelvű változatán alapul.

Sorszám Kérdés Válasz Frissítés dátuma
B/1 Milyen díjak, költségek vagy egyéb fizetési kötelezettségek számíthatóak fel az ügyfelek részére az ellopott, az ügyfél birtokából kikerült, jogosulatlanul vagy az ügyfél által jóvá nem hagyottan használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (pl. internetbank, telebank vagy fizetési kártya) letiltása esetén? A Pft. 35. § (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltató az előírt tájékoztatási és egyéb kötelezettsége teljesítéséért, a helyesbítő, valamint megelőző intézkedésekért külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget az ügyfél terhére nem számíthat fel. A Pft. 34. § alapján pedig, amennyiben az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás a pénzforgalmi szolgáltató – többek között – a 35. §-tól eltérően nem állapodhat meg ügyfelével.
Mindezek alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (pl. fizetési kártya, internetbank vagy telebank) használatának letiltásáért a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha a letiltás oka valamely kötelezettségének a teljesítése vagy megelőző intézkedése. A Pft. 41. § (3) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak  kötelezettsége annak biztosítása, hogy az ügyfél bármikor megtehesse a Pft. 40. § (2) bekezdésében számára előírt bejelentést, ha észleli a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokából törtéő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. Ugyancsak a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei közé tartozik a Pft. 41. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint az ügyfél fentiek szerinti bejelentését követően a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel adott fizetési megbízás alapján fizetési műveletet nem teljesíthet. Ha e kötelezettségét a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési kártya letiltásával biztosítja, ezért díjat, költséget, stb. nem számíthat fel az ügyfele terhére.  Megelőző intézkedésnek minősül a Pft. 39. § (2) bekezdésében szabályozott eset, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben fenntarthatja magának a jogot a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltására a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonsága érdekében. Összefoglalva tehát abban az esetben, amikor vagy az ügyfél bejelentése vagy a pénzforgalmi szolgáltató saját csalásmegelőzési intézkedései nyomán - ha az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás - valamilyen csalás vagy visszaélés, vagy annak gyanúja miatt kerül a fizetési kártya letiltásra, úgy a pénzforgalmi szolgáltató díjat, költséget, stb. nem számíthat fel. Minden egyéb esetben, pl. ha az ügyfél kérésére letiltják a gyermeke fizetési kártyáját, és az ügyfél nem csalás miatt, hanem a gyermeke nevelési céljából teszi ezt, úgy felszámíthat a pénzforgalmi szolgáltató díjat vagy költséget.
A Pft. 41. § (3) bekezdése előírja, hogy pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentését, vagy kérelmezhesse a 39. § szerinti letiltás megszüntetését, adott esetben pl. ingyenesen hívható telefonszám biztosításával.
2018.02.08
B/2 Milyen fizetési megbízások adhatóak meg fizetés-kezdeményezési szolgáltatón keresztül? A Hpt. 6. § (1) bekezdés 27a. pontja értelmében a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál. A Pft. 38/B. § (1) bekezdés alapján a fizető fél akkor jogosult a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető. A Pft. 2. § 18a. pontja szerint az online módon hozzáférhető fizetési számla olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni.
Tehát fizetés-kezdeményezési szolgáltatást olyan fizetési számlák tekintetében van módja igénybe venni a pénzforgalmi szolgáltató ügyfelének, amely online módon hozzáférhető, vagyis amely fizetési számla vonatkozásában van mód a fizetési megbízás pl. internetbank, telebank, fizetési kártya, vagy mobil alkalamazás útján történő megadására, így papír alapú fizetési megbízások nem továbbíthatóak fizetés-kezdeményezési szolgáltató útján. A fizetés-kezedményezési szolgáltatás Hpt. 6. § (1) bekezdés 27a. pont szerinti meghatározása, valamint a Pft. 38/B. § (1) bekezdés alapján csak olyan fizetési megbízások adhatóak meg a fizetés-kezdeményezési szolgáltatónak, amelyek esetében a szolgáltatást igénybe vevő a fizető fél. Így a kedvezményezetten kereszül kezdeményezett fizetési megbízások (pl. beszedési típusú megbízások) vagy hatósági átutalási megbízások nem nyújthatóak be fizetés-kezdeményezési szolgáltatón keresztül, mivel egyik esetben sem a fizetési megbízás benyújtója a fizető fél.
2018.02.08
B/3 A régi Pft., avagy a Pft. szabályait kell alkalmazni a már folyamatban lévő ügyekre 2018. január 13-át követően? Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény a Pft-t módosító rendelkezései 2018. január 13-án léptek hatályba, amelyeket a Jat. 15. § (1) bekezdése értelmében – mivel a Pft. nem tartalmaz eltérő rendelkezést – a hatálybalépést követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A Pft. 66/A. § (2) bekezdése alapján ezen általános szabály alól kivételt képeznek azok a 2018. január 13-án vagy azt követően kezdeményezett fizetési műveletek, amelyek esetében a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltató útján adta meg a fizetési megbízását, vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor, mert ezekben az esetekben az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között a Pft.  2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.
2018.02.19
B/4 A PSD2 alapján meddig tárolhatja a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nevét, fizetési számlájának számát, fizetési műveleteihez kapcsolódó és egyéb személyes adatát? A PSD2 és az azt a hazai jogrendbe átültető pénzforgalmi jogszabályok nem határoznak meg olyan maximális időtartamot, ameddig a pénzforgalmi szolgáltató ügyfele nevét, fizetési számlájának számát, fizetési műveleteihez kapcsolódó és egyéb személyes adatát tárolhatja. Az adatkezelés maximális időtartamát a GDPR figyelembe vételével egyéb (pl. Pmt, Sztv stb) jogszabályok alapján szükséges megállapítani. 2018.02.19

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem