Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A túlzott hitelnövekedés megelőzését szolgáló eszközök

nyomtatás

Adósságfék szabályok (Hitelfedezeti mutató és Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató)

A hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeg a hitelfedezet nagysága arányában, a fizetendő törlesztőrészlet pedig a háztartás legális jövedelme arányában maximalizálásra kerül.

A szabályozás hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt, a megfelelően kalibrált limitek képesek visszafogni a túlzott hitelkiáramlást, így a ciklikus jellegű kockázatok felépülésének esélyét és mértékét csökkentik. Hatékony kiegészítői lehetnek így az anticiklikus tőkepuffernek, hiszen míg a tőkepuffer a kínálati oldalon, addig az adósságfék szabályok a keresleti oldalon fejtik ki hatásukat a hitelpiacon. Ezen túl a nemteljesítési kockázatot közvetlenül csökkentik, mivel akadályozzák a túlzott eladósodottság kialakulását.

Az eszköz egyedi hitelszerződés-szintű hatása miatt megbízhatóan szolgálja a szabályozói szándékot.

Anticiklikus tőkepuffer

Változtatható mértékű pótlólagos tőkekövetelmény, amit a szabályozó a túlzott hitelezés függvényében követel meg, és pénzügyi stresszhelyzet idején old fel.

A megképzett pótlólagos tőke egyrészt felhasználható banki veszteségek fedezésére. Ezáltal nő a bankrendszer ellenálló képessége, és puha „landolást” biztosít válság esetén, megelőzve annak eszkalálódását. Másodsorban célja az eszköznek a pénzügyi ciklus ingadozásának csökkentése. A pótlólagos tőkekövetelmény a bank számára drágább forrást jelentő tőke arányát növeli a források között, ezáltal drágítja a hitelezést. Ez a hitelkínálat visszafogásához és végül a hitelezési aktivitás csökkenéséhez vezethet, ami a túlhitelezés időszakában kívánatos. Pénzügyi stresszhelyzet idejében fellépő túl alacsony hitelezés esetén pedig a feloldott tőkekövetelmény fordítva hat, és ösztönzi a hitelaktivitást. Az MNB az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja.

Az ingatlannal fedezett kitettségek kockázati súlyának és az átlagos nemteljesítési ráta (LGD) minimális szintjének meghatározása

Az ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok és az ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek minimális szintjének meghatározása.

Az ingatlankitettségekre vonatkozó szabályozói eszközök megemelt ágazati tőkekövetelményeket foglalnak magukba, így elsősorban a pénzügyi intézmények sokkellenálló képességére hatnak, valamint szektorszintű célzottságuk miatt a túlzott hitelkiáramlás és eszközár-buborékok megelőzésében is hatékony eszközök lehetnek. A tőkekövetelmények csökkenthetők az ingatlankitettségek arányának mérséklésével, illetve ellensúlyozhatóak magasabb kamatfelárakkal. Az eszközöknek mindkét esetben visszafogó hatása lehet a hitelkiáramlásra, a hitelezés növekedésének erősségétől függően. Válságidőszakban a követelmények csökkenthetőek, az így felszabaduló tőke elősegítheti a hitelezési aktivitás fenntartását. Az eszköz tehát alapvetően a ciklikus kockázatok kezelésére nyújt megoldást, míg az ingatlankitettségek strukturális problémáinak kezelésére – az összes ingatlankitettség egyidejű célzása miatt – kevésbé alkalmas.