A vállalati szintű adatok előnye, hogy lehetővé teszi a program beruházási hatásának beazonosítását, figyelembe véve, hogy a résztvevők és a nem résztvevők beruházási viselkedése a program hiányában is különbözött volna (önszelekció jelensége). A felhasznált adatok korlátja ugyanakkor, hogy számviteli beruházásra (tárgyi eszköz változására) vonatkozó információt tartalmaz, ez pedig eltérhet a makro statisztikákban megjelenő beruházástól – pl. akkor, ha használt eszközök, gépek, épület vásárlására fordítják a felvett hitelt.
A becslések szerint az NHP I. szakasza jelentős mértékű, a program hiányában meg nem valósuló beruházásokat generált. A relatív (tőke arányos beruházási rátában kifejezett) programhatás függ a vállalat méretétől. Az alkalmazotti létszám alapján történő kategorizálás azt mutatja, hogy a mikro vállalatok körében akár 15-18 százalékponttal is emelkedhetett a beruházási ráta a programnak köszönhetően. A kisvállalati méretkategóriában a hatás alacsonyabb, 5-6 százalékpont, de még a közepes vállalatoknál is meghaladja az 1 százalékpontot.
Az NHP I. szakaszának beruházási hatása érdemben függ az igénybe vett hitel céljától: nagyobb relatív (beruházási rátában kifejezett) hatás tapasztalható az új beruházási célú hitelt (is) felvevő vállalatoknál. A vállalatméret szerinti heterogenitás hitelcél szerinti bontásban is megfigyelhető: a beruházási hatás kisebb méretű vállalatok esetében nagyobb.
A becslés eredményeit felhasználva kiszámítható az NHP I. szakaszának köszönhető addicionális beruházások értéke is, mely 120 milliárd Ft-ra tehető. Ez az érintett vállalatok tényleges beruházásának 30.8%-át, a teljes KKV szektor beruházásainak 6.8%-át teszi ki. A méret szerinti heterogenitás itt is megmutatkozik: az előbbi arány a mikrovállalatok körében a legmagasabb.