A Kormány 2003. július 16-i ülésén 2008. január 1-ben határozta meg az euró magyarországi bevezetésének céldátumát. Ezzel összefüggésben azt is jelezte, hogy kezdeményezni kívánja a lehető legkorábbi belépést a közös valuta bevezetését kötelezően megelőző Európai Árfolyam-Mechanizmusba (ERM II-be).
Az euró bevezetésének előnyeiről
Amint azt a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évek során több fórumon is hangoztatta, az euró bevezetése a magyar gazdaság és az állampolgárok számára összességében jelentős előnyökkel fog járni. Az árfolyamkockázat eltűnésével bővül a külkereskedelem és csökkenek a hazai kamatok. E változások eredményeként növekednek a hazai beruházások, ami hosszabb távon emeli a magyar gazdaság növekedési ütemét, felgyorsítva ezzel az EU-ra jellemző jövedelmi szinthez való felzárkózást.
A közös valuta bevezetése a lakosság számára közvetlenül érzékelhető kedvező változásokkal is jár. Jelentősen csökken az állampolgárok valuta- és deviza-tranzakcióival járó többletköltség és kényelmetlenség. A hazai és a nyugat-európai termékek, szolgáltatások árai könnyebben összehasonlíthatóvá válnak, az emiatt fokozódó verseny pedig szintén a fogyasztók jólétét növeli.
Az euró bevezetésének költségei és kockázatai az előnyökhöz képest ugyanakkor korlátozottnak látszanak. A magyar gazdaság rendkívül nyitott, és külkereskedelmi kapcsolatain keresztül szorosan integrált az Európai Unióba. A hazai gazdaság szerkezete, az egyes szektorok hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz nem tér el jelentősen az euróövezetben megfigyelhető átlagtól. A magyar gazdasági teljesítmény ingadozása, az üzleti ciklus a ’90-es évek közepe óta erős együttmozgást mutat a nyugat-európai ciklussal. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a magyar gazdaságot az európaitól eltérően érintő sokkok valószínűsége mára csekély mértékűre csökkent. Az e sokkokat elméletileg kezelni hivatott önálló árfolyampolitikára ezért hosszabb távon nincs szükség, a saját valuta feladása nem jelent jelentős kockázatot.
A Magyarországhoz hasonló „feltörekvő” országokban a saját valuta fenntartása nem mindig képes az említett, sokkokat simító szerepét hatékonyan betölteni. Sőt, gyakran éppen az önálló valuta léte okozhat instabilitást, amennyiben a külföldi befektetők kockázati megítélésének hirtelen – az adott ország gazdasági kilátásaival nem feltétlenül összefüggő – változásai az árfolyam szélsőséges ingadozásához vezetnek. Annak érdekében, hogy e jelentős kockázatokkal járó kitettség időtartamát minimalizálja, az országnak célszerű az euró bevezetésére törekedni.
A bevezetés jelentette kihívásokról
A Magyar Nemzeti Bank mindezen okokból üdvözli és támogatja a közös valuta bevezetésére irányuló kormányzati szándékot. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a megcélzott 2008-as bevezetés sikere komoly erőfeszítéseket kíván meg mind a kormányzattól, mind a gazdasági szereplőktől. Az euró magyarországi bevezetésének feltételei ugyanis még nem teljesülnek.
Kihívást jelent, hogy Magyarország sok tekintetben még távol van, illetve eltávolodott az ún. maastricht-i kritériumoktól. Az infláció területén az elmúlt években számottevő csökkenést mutatott fel a magyar gazdaság, de az elért eredmények még törékenyek és továbbra is komoly különbség mutatkozik a magyar és az európai mértékek között. A költségvetési deficit kiugró mértékben nőtt a 2002-es évben, 9 %-os GDP-arányos értékével jócskán eltávolodva a fiskális hiányra vonatkozó maastricht-i kritérium által kijelölt 3 %-os szinttől. A konvergencia-pályától való eltávolodásnak a kockázati prémiumot növelő hatását egy ideig ellensúlyozta az EU-csatlakozási tárgyalások sikere, 2003 során azonban fokozatosan előtérbe kerültek a makroökonómiai egyensúllyal kapcsolatos kétségek. Mindez a befektetők bizalmának megingásához vezetett, melynek következményeként a 2002-ben tapasztalt viszonylagos árfolyam-stabilitást ez év közepére egy jóval ingadozóbb forintárfolyam váltotta fel.
A közös valuta 2008-as bevezetésére irányuló, bejelentett kormányzati elkötelezettség elősegítheti a bizalom helyreállítását. Ehhez elsősorban a legkritikusabb pontnak számító költségvetési konszolidáció terén kell konkrét eredményeket felmutatni, már az idei évben is. Ezen túl egy olyan középtávú hiánycsökkentési programot kell összeállítani, amely a realitásokon alapul és már az induláskor hitelességet élvez.
A 2004. évi költségvetést érintő kormányzati döntések elsősorban a bevételek növelésével kívánják elérni a hiánycsökkentés célját. Ugyanakkor az MNB véleménye szerint a GDP-arányos költségvetési kiadások csökkentése, méghozzá a megfelelő – elsősorban a folyó kiadásokat és nem a beruházásokat érintő – struktúrában, hosszabb távon nem megkerülhető.
Az euró 2008-as bevezetése az infláció további csökkentését teszi szükségessé. A céldátum kijelölése meghatározza azt a dezinflációs pályát, amelynek elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank alakítani fogja monetáris politikáját. A jegybank a költségvetés tervezett konszolidációján túl elengedhetetlennek tartja, hogy a nominális bérek jelenlegi dinamikus emelkedése a jövőben számottevően mérséklődjön. A monetáris unióhoz korábban csatlakozó országok tapasztalatai alapján a gyors alkalmazkodást nagymértékben megkönnyíti egy középtávú társadalmi megállapodás megkötése. E megállapodás keretében a szociális partnerek elfogadják, hogy nemcsak az euró mihamarabbi bevezetése, hanem az annak feltételét jelentő makrogazdasági stabilitás és gazdaságpolitikai kiszámíthatóság is olyan közös érdek, amely társadalmi együttműködés esetén könnyebben és lényegesen kisebb áldozatokkal érhető el, mint együttműködés nélkül. Az infláció lecsökkentése a maastrichti kritérium által kijelölt szintre ez esetben kisebb áldozattal valósítható meg.
Az MNB-nek arra is fel kell hívnia a figyelmet, hogy a maastrichti kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás hitelessége a jövőben napról napra megmérettetik a pénzügyi piacok mérlegén.
Az ERM II-belépés időzítéséről és a középárfolyamról
Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó maastricht-i kritérium legalább két év ERM II-ben eltöltött időt és a rendszeren belül stabil árfolyam-alakulást követel meg. Az ERM II-be csak EU-tagországok léphetnek be. 2008-as euróövezeti csatlakozás esetén a kritériumok teljesítésének elbírálása 2007. közepén történik meg. A kormány döntése alapján, ha Magyarország a kijelölt időpontban kívánja bevezetni a közös valutát, akkor leghamarabb 2004 közepén, az EU-csatlakozás után, legkésőbb pedig 2005 közepén be kell lépnie az ERM II árfolyamrendszerbe.
Az ERM II nem egyoldalúan vállalt, hanem multilaterális, a rendszerben résztvevő országok által közösen létrehozott és védett árfolyamrendszer.
Az ERM II-höz való gyors csatlakozási szándék akkor lehet sikeres, ha európai partnereinket meg tudjuk győzni arról, hogy a magyar részvétel nem jelent a rendszer számára kockázatot, azaz az árfolyam stabilitását nem veszélyeztetik a hazai makrogazdasági folyamatok. Itt ismét a fiskális kiigazítási folyamat hitelessége jut kulcsszerephez. A tárgyalások során európai partnereink különös figyelmet fognak szentelni a 2003-as tervezett hiány teljesülésének, illetve az EU-hoz benyújtott középtávú makrogazdasági program megvalósíthatóságának és piaci fogadtatásának.
Az ERM II belépés további feltétele, hogy megegyezés szülessen az alkalmazni kívánt középárfolyamról. Az eddigi gyakorlat alapján a középárfolyamnak mind inflációs, mind versenyképességi szempontból elfogadhatónak kell lennie. A magyar tárgyaló hatóságok törekedni fognak egy ilyen, mindkét szempontból elfogadható, egyensúlyi középárfolyam kialakítására. Amennyiben a gyors euró-bevezetés programja hitelesnek bizonyul, az ERM II középárfolyama irányadó lehet a végső euró/forint átváltási rátát illetően. Ez pedig nagymértékben megkönnyítheti a piaci árfolyam stabilizálását az ERM II tagság időtartama alatt.
Az MNB hangsúlyozza, hogy az ERM II-n belül a jelenleginél is kritikusabb szerepe lesz a monetáris és fiskális politika közötti kooperációnak. A maastricht-i kritérium által az ERM II-ben megkövetelt árfolyamstabilitást a jegybank ugyanis csak abban az esetben biztosíthatja, ha a fiskális kiigazítás töretlenül a kijelölt pályán halad és a bérdinamika a kívánt mértékben mérséklődik.
Budapest, 2003. július 21.
MAGYAR NEMZETI BANK
MONETÁRIS TANÁCS