2000-hez viszonyítva reálértéken 26%-kal csökkentek a Magyar Nemzeti Bank működési költségei. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 5 milliárd forinttal kevesebbe került a jegybank működtetése, mintha a belső folyamatok változatlanul maradtak volna. A működési hatékonyság folyamatos növeléséhez nagymértékben hozzájárult a feladatok racionalizálása, a szervezet átalakítása, amelynek legújabb eredményeként kevesebb vezetői szint, „laposabb” szervezet van az MNB-ben.
Az MNB törvényi feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, azaz évi 3% körüli inflációs szint elérése. 2005 végére teljesült ez a cél, és idén minden eddiginél alacsonyabb lesz az áremelkedések mértéke. A jegybank alapfeladatát úgy teljesítette, hogy folytatta működési hatékonyságának növelését, és elérte, hogy 2000-hez viszonyítva reálértéken 26%-kal csökkentek költségei, azaz 2005-ben a belső folyamatok megváltoztatása miatt reálértéken 5 milliárd forinttal került kevesebbe az MNB működtetése.
A Magyar Nemzeti Bank a legjobb európai példákat követve, más jegybankok tapasztalatait figyelembe véve, olyan hatékonyságnövelő intézkedéseket tett, amely a jegybanktörvényben lévő feladatok elvégzésére koncentrál, megtakarításokat eredményez, együtt jár a szervezet átalakításával, a vezetői szintek és a vezetők létszámának csökkentésével.
A közintézmények működtetése szükségszerűen a lakosságot terhelő költségekkel jár, ezért fontos, hogy minél hatékonyabban végezzék feladatukat, ezáltal is csökkentve az állami szféra kiadásait. Bár az MNB költségvetését tekintve is független intézmény, mégis fontosnak tartja, hogy minél kisebb kiadások mellett teljesítse feladatát. A jegybank célja, hogy az árstabilitás fenntartása mellett a jövőben is folytassa a megkezdett folyamatokat, és még hatékonyabb közintézmény legyen.
Budapest, 2006. január 26.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció