A mai napon megjelent a Magyar Nemzeti Bank legújabb kiadványa, az MNB-szemle. A magyar és angol nyelvű füzet célja, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a jegybankban folyó szakmai munkát, a kutatások, elemzések legfontosabb eredményeit. A félévente megjelenő Szemlében olyan anyagok kapnak helyet, amelyek rövid, tömör és könnyen olvasható formában adnak tájékoztatást a magyar gazdaság közérdeklődésre számot tartó folyamatairól, aktuális kérdéseiről.
A Magyar Nemzeti Bank fontosnak tartja, hogy a falai között folyó magas színvonalú szakmai munkát minél többen megismerjék. A jegybank már eddig is számos eszközt és kommunikációs csatornát használt a kutatások, elemzések eredményeinek közzétételére, ugyanakkor az eddigi kiadványok általában egy szűkebb szakmai közönséghez szólnak, és megértésük komoly közgazdasági ismereteket követel meg. Az MNB ezért most egy olyan új, félévente megjelenő tanulmánygyűjteményt indít, amely magyar és angol nyelven,rövid, tömör és könnyen olvasható formában ad tájékoztatást a magyar gazdaság folyamatairól, aktuális kérdéseiről.
Fontos kiemelni, hogy az MNB-szemle kifejezetten azokhoz szól, akik érdeklődnek a gazdasági folyamatok, összefüggések iránt, de nem feltétlenül rendelkeznek mélyebb szakmai ismeretekkel. A kiadvány a hazai és külföldi banki, jegybanki célközönségen túl szólni kíván az egyetemi és középiskolai tanulókhoz, oktatókhoz, az üzleti szférában dolgozókhoz, a szakújságírókhoz, és természetesen rajtuk keresztül mindazokhoz, akik szívesen olvasnak gazdasági kérdésekkel foglalkozó cikkeket.
Az MNB-szemle bemutatkozó száma öt elemzést tartalmaz, melyek különböző megközelítéseket alkalmazva mutatják be a bankrendszer, a pénzügyi piacok és a fiskális politika egyes aktuális kérdéseit:
- Párkányi Balázs tanulmánya egy rendkívül aktuális témát, a fiskális kiigazítások makrogazdasági hatásait ismerteti. A cikk bemutatja, hogy különböző típusú fiskális intézkedések milyen mértékben és milyen csatornákon keresztül hatnak a reálgazdaságra rövid és hosszabb távon. Kitér arra is, hogy a magánszektor reakciói a várakozások megváltozásán és a gazdaságpolitika hitelességének erősödésén keresztül miként befolyásolhatják a költségvetési kiigazítás rövid távú gazdasági hatásait.
- Csávás Csaba és Varga Lóránt azt vizsgálják cikkükben, hogy az elmúlt években milyen kereskedési stratégiákat alkalmaztak a külföldi befektetők a magyar deviza- és államkötvény-piacon. A szerzők elemzése alapján kimutatható, hogy bizonyos időszakokban a külföldi szereplők kereskedési stratégiája és a piaci hozamok, árfolyamok mozgása között szoros összefüggés állt fenn.
- Kiss Gergely elemzése arra keresi a választ, hogy túlzott hitelexpanziónak minősíthető-e a kelet-közép-európai régióban megfigyelhető dinamikus hitelállomány-bővülés, vagy inkább egy gazdasági felzárkózásból adódó egyensúlyi folyamatról beszélhetünk. A tanulmány szerint Magyarország esetében a hitelállomány bővülése jelenleg még nem tekinthető túlzottnak, de bizonyos kockázatokat felvet a gazdaság tartósan magas külső finanszírozási igénye és a háztartási hitelezés – különösen a devizahitelezés – erőteljes dinamikája.
- Bodnár Katalin egy múlt évben végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján vizsgálja a hazai kis- és középvállalati szektor devizában történő eladósodásának kockázatait, és ezen kockáztok kezelésének módjait. Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy a piaci szereplők kockázati tudatossága ma még meglehetősen alacsony, és a kockázatok fedezése sem jellemző a KKV szektorra, ami stabilitási szempontból kedvezőtlen jelenségnek tekinthető.
- Nagy Márton és Holló Dániel az Európai Unió régi és új tagállamainak bankrendszereiben megfigyelhető hatékonyságbeli különbségeket elemzik cikkükben. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar bankrendszer még komoly hatékonysági tartalékokkal rendelkezik, az elkövetkező évek azonban tudatos hatékonyságjavító lépéseket kívánnak meg a banki vezetőktől.
Budapest, 2006. június 28.
Magyar Nemzeti Bank
Kommunikáció