2009-től a Magyar Pénzverő Zrt. az új kibocsátású emlékérméket piaci áron értékesíti
Budapest, 2008. november 28. – A jegybank ma hozta nyilvánosságra a jövő évi emlékérme-kibocsátási tervet, amely alapján 2009-ben egy arany, öt ezüst és egy kupronikkel emlékérme kerül kibocsátásra. A Magyar Nemzeti Bank döntött arról is, hogy a Magyar Pénzverő Zrt. 2009-től az új kibocsátású emlékérméket piaci áron értékesíti, azaz a jövőben az emlékérmék árát a kereslet és a kínálat határozza majd meg. Az MNB döntése megfelel az emlékérme-árusítás európai uniós gyakorlatának.
A tervek szerint a jövő évi első emlékérme-kibocsátásra május 5-én kerül sor, Radnóti Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából. A magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató sorozat Bánki Donát születésének 150. évfordulója alkalmából június 6-án bővül. Szeptember 6-án folytatódik az egyházi építészet remekeit bemutató sorozat is, amely ezúttal a budapesti Dohány utcai zsinagógát örökíti meg. A magyarországi világörökséget bemutató sorozat ezúttal Budapesttel bővül, szeptember 24-én. A 2009-es Kazinczy-emlékév alkalmával a jegybank egy arany és egy ezüst emlékérmével is tiszteleg a nyelvújító költő emléke előtt. A 2009-es emlékérmék sorát a Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából kibocsátandó érme zárja, amely a reformáció ünnepén, október 31-én jelenik meg. Az érmék specifikációját és az érmeképeket a www.mnb.hu oldal Bankjegy és érme / Emlékérme menüpontja tartalmazza.
A jegybank döntött az emlékérmék névértékes értékesítésének megszüntetéséről is. A döntéskor a jegybank és a Magyar Pénzverő Zrt. több lehetőséget is mérlegelve azt a megoldást választotta, amely megfelelve az európai gyakorlatnak, és a legkedvezőbb az érmegyűjtők számára.
Az egyik lehetséges megoldás szerint az ezüstár várható további emelkedése, valamint a pénzérmék címletezésének hazai és nemzetközi hagyományai miatt a következő olyan névérték, amely fedezte volna az előállítási költséget, a 10 000 forint lett volna. Ezzel azonban az emlékérme ezüsttartalmának a névértékhez viszonyított aránya – a gyűjtők szempontjából igen kedvezőtlen módon – 60%-ról 30%-ra csökkent volna.
A másik lehetőség – és a jövőbeli gyakorlat – szerint a névértékes értékesítés megszüntetésével, a piaci keresletnek megfelelő árazással, változatlan paraméterek mellett is fedezhetők az előállítási költségek. A jegybank döntésének további előnye, hogy mivel 2009-től a három hónapos, névértéken történő vásárlási időszak megszűnik, a kereslet időben jobban széthúzódik, így csökken a kibocsátások első napjaiban jelentkező erős kereslet, sorban állás, az emlékérmék a készlet erejéig folyamatosan vásárolhatók meg.
Az ezüstárak folyamatos emelkedése miatt a leggyakrabban kibocsátott, ún. standard méretű (925‰ finomságú, 31,46 g súlyú, 38,61 mm átmérőjű) ezüst emlékérmék névértéke az 1992-ben meghatározott 500 forintról már 1994-ben 1000 forintra, 1996-ban 2000 forintra, 1999-ben 3000 forintra, 2003-ban pedig 5000 forintra nőtt. A jelenlegi megoldással az ezüsttartalom az érme érékéhez viszonyított aránya a jövőben is kedvező marad.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció