Az inflációs várakozások magas szintje is problémát jelent
Budapest, 2010. december 1. – Az erősödő inflációs nyomás legfőbb oka a nyers élelmiszerek árának drasztikus emelkedése, amelynek továbbgyűrűző hatásait egyre kevésbé fogja vissza az élénkülő belföldi kereslet – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent inflációs jelentése. A magas inflációs várakozások miatt pedig jelentősen megnőtt annak a kockázata, hogy kamatemelés nélkül ez a rövidtávú áremelkedés tartósan magas inflációt okoz.
Az MNB 1998-tól publikálja a magyar gazdaság átfogó elemzését tartalmazó "Jelentés az infláció alakulásáról" című kiadványt, amiben 2001-től közöl előrejelzéseket az alapvető gazdasági folyamatok alakulásáról. A jegybanki prognózis feltételes, ún. szabályalapú előrejelzéssel készül, változatlan monetáris és fiskális politikát feltételez, illetve a megelőző hónap átlagos árfolyamával és határidős nyersanyagpályával számol.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint (éves átlagban) az idén 4,9%-os, míg jövőre 4,0%-os, 2012-re 3,3%-os infláció várható; tehát az áremelkedés üteme az előrejelzési horizonton végig meghaladja a tartós és gyors növekedést leginkább elősegítő 3%-os inflációs célt. A következő negyedévek inflációs folyamatait a 2007. évivel összemérhető élelmiszerár-sokk és az ágazati különadók részleges áthárítása miatti áremelések határozzák meg. A visszatekintő inflációt figyelembe vevő ár- és bérmeghatározás továbbra is jellemző a magyar gazdaságra. A gazdasági növekedés fellendülésével megnőtt a kockázata annak, hogy az inflációs várakozások a válság előtti magas szintre térnek vissza. A jegybank legfontosabb feladata az, hogy ezt megakadályozza.
A magyar gazdaság az év elejére túljutott a közel két évig tartó recesszión. A gazdasági kilátásokat döntően a külső környezet és a költségvetési intézkedések alakítják. Ezek alapján 2011-ben 3,1%-os, míg 2012-ben 4%-os növekedésre számít a jegybank. Míg a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés és a már bejelentett autóipari nagyberuházások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, addig az ágazati különadók bevezetése, illetve a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása kedvezőtlenül érintheti a befektetői környezetet, ez pedig visszafoghatja a beruházási aktivitást is.
Az elmúlt évek intézkedéseinek hatására a munkavállalási hajlandóság emelkedett, így a munkanélküliség növekvő foglalkoztatás mellett sem csökkent. Mivel a belföldi kereslet élénkülése még törékeny, fontos, hogy a növekedés beindulása együtt járjon a foglalkoztatás bővülésével. Mindezt egy visszafogott béremelés tudja elősegíteni.
Az inflációs jelentés a www.mnb.hu honlapon a „Kiadványok” menüpont alatt található.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció