Budapest,2013. december 2. - A gazdasági növekedés támogatása érdekében az NHP második szakasza során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve annak az első 500 milliárd forintos részletének 90 százaléka csak új hitelek nyújtására, míg 10 százaléka a meglévő hitelek kiváltására fordítható. A program az új hiteleken belül is a beruházási hiteleket preferálja, amelyet a hosszú, maximum 10 éves futamidő lehetősége is ösztönöz. Mindez tartósan növelheti a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor hitelállományát, ami jelentős reálgazdasági többletkibocsátást generálhat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013. szeptember végén tette közzé a program második szakaszának részletes feltételeit tartalmazó terméktájékoztatót. Jóllehet a program feltételei érdemben nem változtak az első szakaszhoz képest, a finanszírozható hitelcélok további pontosításra kerültek a visszaélésszerű, illetve a program céljait nem kellő hatékonysággal szolgáló felhasználás (hitelarbitrázs) elkerülése érdekében.
Az MNB a program indulásától fogva fontosnak tartotta kikérni és lehetőség szerint beépíteni a hitelintézetek és a vállalati szektor részéről felmerülő konstruktív javaslatokat annak érdekében, hogy a program minél szélesebb körben biztosítsa a KKV szegmens forráshoz jutását. Az elmúlt hetekben több olyan észrevétel érkezett az MNB-hez, amely nemcsak a jegybank, de mind a vállalatok, mind a hitelintézetek véleménye szerint segíthet abban, hogy az NHP céljai nagyobb mértékben teljesüljenek, gazdasági növekedésre gyakorolt hatása fokozódjon. Erre tekintettel a Monetáris Tanács és az MNB vezetése az NHP egyes feltételeinek módosításai mellett döntött. Ezek a módosítások a hozzájuk kapcsolódó részletes feltételek kidolgozását és az azokat is tartalmazó terméktájékoztató publikálását követően, 2014. január 1-jén lépnek majd hatályba.
Őstermelők és családi gazdálkodók hitelezése az NHP-ban
A program továbbra is a KKV-k hitelhez jutását kívánja elősegíteni. A részvétel személyi feltételei tekintetében a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásánál – változatlanul – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV tv.) fogalmai az irányadóak. Az MNB fontosnak tartja leszögezni, hogy ezen túlmenően nem határoz meg diszkrecionális alapon sem kizáró, sem megengedő feltételeket az NHP-ban részt vevő vállalatok körét illetően, sem ágazatok, sem egyéb kritériumok tekintetében (leszámítva a visszaélések elkerülése érdekében tett korlátozásokat). A vonatkozó jogszabályok, azaz a KKV tv. és más kapcsolódó törvények a jegybank szerint nem zárják ki az őstermelőket és családi gazdálkodókat a KKV körből. Így az MNB nem tartja az NHP feltételrendszerével ellentétesnek a Magyarország területén működő több mint 500 ezer őstermelő és családi gazdálkodó hitelezését, amiről jegybanki állásfoglalást juttat el hitelintézeti partnereinek.
Az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösszeg megemelése
Az NHP keretében jelenleg az egy KKV által (kapcsolt vállalkozásaival együtt) felvehető kölcsön összege 3 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet. A maximális limitet tekintve az új forinthitelek és a forinthitel-kiváltások az NHP első és második szakaszában együttvéve nem haladhatják meg a 3 milliárd forintot; az első szakasz II. pillérében és a második szakasz II. pillérében történő devizahitel-kiváltások együttes értéke szintén legfeljebb 3 milliárd forintot tehet ki. A maximálisan felvehető hitelösszeg megemelése biztosítja azt, hogy azon KKV-k se szoruljanak ki az NHP második szakaszából, amelyek az első szakaszban forinthitel-kiváltás céljából történő nagyobb igénybevétel miatt a limit megemelésének hiányában már nem tudnák beruházási terveiket refinanszíroztatni a második szakaszban.
A 2013. szeptember végi adatok alapján – alacsony darabszámuk ellenére – hitelösszeg szerint a KKV-hitelállomány teljes összegének csaknem 25 százalékát teszik ki a 3 milliárd forintnál nagyobb összegű kölcsönök, amelyek döntő hányada beruházási hitel. A magasabb igényelhető hitelösszeg engedélyezése támogathatja az NHP második szakaszának azon célkitűzését, hogy a beruházási kölcsönök előtérbe helyezésével nagyobb hangsúlyt fektet a gazdasági növekedés ösztönzésére. A hitelösszeg megemelése a középvállalatok beruházásainak finanszírozásában játszhat szerepet, ami nagymértékben hozzájárulhat a hazai foglalkoztatás és export bővítéséhez.
Mindezek figyelembe vételével az NHP első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre (új hitelek nyújtása és forinthitel-kiváltások) és devizahitelek kiváltására külön-külön a jelenleg érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedik.
Lízing ügyletek, valamint pénzügyi vállalkozások bevonása az NHP-ba
Jelenleg a pénzügyi vállalkozások által nyújtott ügyletek összesített volumene a pénzügyi közvetítőrendszer általi KKV szektornak biztosított finanszírozás 15 százaléka. Ez indokolja a program keretében engedélyezett termékek, valamint az adott termék nyújtására jogosult szereplők körének kibővítését.
Termékkör bővítése
A KKV-k számára a lízing mint finanszírozási termék bevonása bővíti az eszközalapú finanszírozási lehetőségeket. Az NHP biztosította kedvező finanszírozás kihasználása mellett a vállalkozásoknak így nem kell lemondaniuk a lízing mint termék jól ismert üzleti előnyeiről (vállalati cash-flowra gyakorolt hatások). Emellett a fedezetként rendelkezésre álló eszköznek és a lízingre specializálódott értékesítési csatornáknak köszönhetően a KKV-k szélesebb köre számára válhat ismertté és elérhetővé az NHP, hozzájárulva ezzel beruházásaik megvalósításához. A lízing esetén ugyanis a finanszírozandó eszköz a futamidő alatt a forrást nyújtó tulajdonában marad, ami csökkenti a nemfizetés esetén várható veszteséget. A lízingpiac sajátossága továbbá, hogy a szerződések a beruházás tárgyát képező eszközöket forgalmazó partnereken keresztül kerülnek megkötésre. Ez a csatorna hatékonyabb (gyorsabb és olcsóbb) a kisebb összegű (jellemzően 50 millió forint alatti) finanszírozások kihelyezésére, mint a klasszikus hitelintézeti csatornák.
Pénzügyi vállalkozások bevonása
Tekintettel arra, hogy a lízing tevékenységet nagy arányban erre szakosodott pénzügyi vállalkozások végzik, a pénzügyi termékek szélesebb kínálata oly módon válhat elérhetővé nagy volumenben a vállalkozások számára, ha az MNB partnerkörébe tartozó hitelintézetek és a végső adós KKV-k közé pénzügyi vállalkozások beékelődhetnek közvetítőként. Az MNB tehát továbbra is csak a partnerkörbe tartozó hitelintézetekkel áll majd szerződéses kapcsolatban, és számukra nyújt fedezett hitelt, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, továbbá a hitelintézetek tartoznak felelősséggel azért, hogy az általuk, de pénzügyi vállalkozás közvetítésével nyújtott ügyletek minden tekintetben megfeleljenek az MNB által támasztott feltételeknek. A hitelintézet a pénzügyi vállalkozás felé a közvetítő tevékenységéért díjazást számíthat fel azzal, hogy a pénzügyi vállalkozás által nyújtott lízing vagy hitel KKV által fizetendő teljes költsége továbbra sem haladhatja meg a jelenlegi szabályok szerinti 2,5 százalékos maximált kamatmarzsot.
A lízingcégek programba történő bevonásával indokolt enyhíteni azon a korlátozáson, hogy a II. pillérben csak hitelintézetek által nyújtott lízing váltható ki. A pénzügyi vállalkozások által korábban nyújtott lízingek nagy arányban deviza alapúak, így ennek megengedésével számos KKV szabadulhat meg árfolyamkitettségétől. Jóllehet a lízingcégek által nyújtott lízing kiváltására eddig is jelentős igény mutatkozott a vállalkozások részéről, ezt a korlátozást a lízingcégek védelme tette szükségessé. Ennek hiányában ugyanis a program első szakaszában tömegével váltak volna meg tőlük az ügyfeleik, miközben lízingcégek a programban eddig nem vehettek részt, ezáltal működésük ellehetetlenült volna. Az MNB fontosnak tartja, hogy a feltétek kialakításakor tekintettel legyen annak a pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásaira és versenysemlegességi szempontokra. Az MNB a döntés előtt egyeztetett a Magyar Lízingszövetséggel, és további konzultációt kíván folytatni a részletszabályok kialakítása során.
Az MNB a többi szereplő aktív hozzájárulására is számít a közös cél és siker elérése érdekében
Az MNB úgy véli, a gazdasági szereplőktől kapott visszajelzéseket, igényeket figyelembe véve kellően tág teret alakított ki az NHP-ban való részvételre. Az MNB a részletszabályok kialakítása során az elkövetkező napokban még egyeztetéseket fog folytatni a hitelintézetek szakértőivel, hogy ne maradhassanak technikai akadályai a program keretében történő hitelezésnek. A feltételek többszöri enyhítésével a jegybank jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több vállalkozás jusson hitelhez a program keretében. Ezek után a jegybank bízik benne, hogy a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások is megtesznek mindent a program sikere érdekében. Az MNB emellett számít a garanciaszervezetek fokozottabb szerepvállalására is, hogy a kisebb, kockázatosabb vállalkozások is megerősödhessenek, növekedhessenek. A garanciaszervezetek termékfejlesztéssel, a termékek expanzív értékesítésével és az adminisztráció időigényének csökkentésével tehetik sikeressé a programot. A hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások és a garanciaszervezetek nagyobb aktivitása hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalati szegmensben a NHP által elért hitelezési fordulat a jövőben is fennmaradjon.