Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Pénzügyi Stabilitási Tanács állásfoglalása a fizetési rendszerről

Budapest, 2014. június 5. - A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2014-es Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványt. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2013-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók gyakorlatilag teljes mértékben áthárították az ügyfelekre, a költségnövekedés azonban a várakozásokkal szemben egyelőre nem gyakorolt jelentős hatást a pénzforgalom szerkezetére. A pénzforgalmi szolgáltatások árazásának részletes nyomon követése kiemelten fontos a jövőben, az ezen a téren bekövetkező változások ugyanis hosszabb távon befolyásolhatják az elektronikus fizetési eszközök használatát és így a hazai pénzforgalom hatékonyságát. Az MNB elvárja a piaci szereplőktől, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazása a korábbiaknál átláthatóbb legyen.

nyomtatás

Budapest, 2014. június 5. - A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2014-es Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványt. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2013-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók gyakorlatilag teljes mértékben áthárították az ügyfelekre, a költségnövekedés azonban a várakozásokkal szemben egyelőre nem gyakorolt jelentős hatást a pénzforgalom szerkezetére. A pénzforgalmi szolgáltatások árazásának részletes nyomon követése kiemelten fontos a jövőben, az ezen a téren bekövetkező változások ugyanis hosszabb távon befolyásolhatják az elektronikus fizetési eszközök használatát és így a hazai pénzforgalom hatékonyságát. Az MNB elvárja a piaci szereplőktől, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazása a korábbiaknál átláthatóbb legyen.

A tranzakciós illeték bevezetését követően 2013-ban nagymértékben emelkedtek a pénzforgalmi szolgáltatások költségei, amit egyedül a 2014 februárjától igénybe vehető ingyenes készpénzfelvétel mérsékel. Az MNB 2014. márciusi döntésének köszönhetően a jogszerűtlen módon megemelt pénzforgalmi díjak visszafizetésével tovább mérséklődhet az ügyfelek díjterhelése. A megváltozott költségszerkezethez való gyors és intenzív alkalmazkodás a fizetési szokásokban az előzetes várakozásokkal szemben elmaradt. Az elektronikus fizetési módok használatának lassú emelkedése tovább folytatódott 2013-ban, a kártyás vásárlások száma 15,4 százalékkal emelkedett, míg a készpénzfelvételek száma 5 százalékkal lett alacsonyabb. Annak ellenére azonban, hogy a felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik bankszámlával és a számlára utalt rendszeres jövedelem aránya is magas, a hazai pénzforgalom hatékonyságát jellemző főbb mutatók alapján továbbra is jelentős tere van még a fejlődésnek. A kiskereskedelmi vásárlásoknak mindössze a 13 százalékát, a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak pedig a 24 százalékát fizették elektronikus úton az elmúlt évben, míg az Uniós átlag mindkét esetben a hazai érték háromszorosa. A fizetésikártya-elfogadó hálózat további bővítésének valamint a mobileszközök újszerű felhasználási lehetőségeinek köszönhetően a jövőben szélesebb körben válhat lehetővé az elektronikus fizetés, a fejlesztések megvalósításához azonban a piaci szereplők széleskörű és intenzív együttműködésére van szükség.

A felvigyázott fizetési és értékpapír elszámolási rendszerekben a kockázatok az elmúlt évben nem növekedtek, a likviditás pedig mind rendszer, mind egyedi banki szinten bőséges volt. A napközbeni elszámolás bevezetését követően az új rendszerhez a likviditáskezelésben való alkalmazkodási folyamat 2013 közepére véget ért. A Növekedési Hitelprogram a bankok alkalmazkodásának következtében nem növelte meg az elszámolási és kiegyenlítési kockázatot a VIBER-ben. Az MNB kötvény jegybanki betétté alakítása miatt a bankoknak 2014. augusztus 1-ig gondoskodniuk kell arról, hogy továbbra is elegendő likviditással rendelkezzenek a fizetési rendszerben forgalmuk lebonyolításához. A résztvevőknek az MNB számításai szerint mintegy 500 milliárd forint értékben kell MNB kötvény helyett azt helyettesítő fedezetet biztosítani ahhoz, hogy a fizetési műveleteik továbbra is teljesíthetőek legyenek. A bankrendszer piaci szerkezetének megváltozása számos módon befolyásolhatja a fizetési rendszerek működését és a pénzforgalmi szolgáltatások piacát. A lehetséges forgatókönyvek alapján azonban egy nagyobb méretű bank kivonulásától sem várható jelentős kockázatnövekedés a fizetési rendszerekben.

A Bankközi Klíring Rendszert üzemeltető GIRO Zrt. MNB általi megvásárlásával lehetőség nyílik arra, hogy az ügyfelek a korábbiaknál alacsonyabb költségek mellett vegyék igénybe az általa nyújtott fizetési szolgáltatásokat. Emellett a magyar pénzforgalmi elszámolóház tulajdonosaként az MNB hatékonyabban segítheti elő a hazai pénzforgalmi fejlesztések megvalósítását. Az átutalások jelenleg átlagosan két óra alatt jutnak el a kedvezményezett ügyfél számlájára, ami jelentősen rövidebb a jogszabályban előírt maximális négy óránál. A belföldi fizetési műveletek lebonyolításának további gyorsítása azonban tovább növelheti a hazai pénzforgalom hatékonyságát. Az éjjel és hétvégén is működő azonnali átutalás bevezetése például sok olyan helyzetben is lehetővé tenné elektronikus fizetési módok alkalmazását, amelyekben jelenleg nincs reális alternatívája a készpénz használatának.

Az MNB év eleji döntése alapján megkezdődtek az előkészületek és tárgyalások a forint CLS-rendszerbe történő bevezetésére vonatkozóan. A bevezetéssel kiküszöbölhető a hazai hitelintézeti szektor által viselt devizakiegyenlítési kockázat a forint-devizaügyletek esetén. Az MNB a sikeres csatlakozás érdekében szorosan együttműködik az érintett piaci szereplőkkel és szakmai szervezetekkel.

MAGYAR NEMZETI BANK

Fizetési rendszer jelentés