Megtévesztő állítások a jegybank felügyeleti szerepéről

Minden alapot nélkülöznek Torba Tamás közgazdásznak a Magyar Nemzet napilapban tegnap megjelent állításai, amelyek szerint a pénzügyi rendszer fejlesztésére hivatott – a kormányzat által 2015 áprilisában az Országgyűlésnek benyújtott – törvénycsomag bármilyen módon korlátozná a jegybank felügyeleti döntésével szembeni (például károkozás miatt kezdeményezett) perindítás lehetőségét.

Az – egyébként számos pontjában az ügyfelek védelmét jelentősen erősítő– jogszabály-módosító javaslat ugyanis nem érinti a jegybankról szóló törvény azon passzusát, amely szerint „az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.” Nem szigorodnak az MNB-vel szembeni kártérítési vagy – személyiségi jogsérelem esetén – a sérelemdíj iránti igény benyújtására vonatkozó szabályok sem.

Torba egy másik (korábban számtalanszor megcáfolt) állításával ellentétben a Quaestor csoport befektetési szolgáltatójánál feltárt visszaélések nincsenek összefüggésben a csoport másik tagja által végzett legális kötvénykibocsátással. A jogszabályoknak megfelelően az MNB egyébként sem felügyeli Magyarországon a kötvénykibocsátó cégeket – így a Quaestor Financial Hrurira Kft.-t sem –, kizárólag a kötvénykibocsátási tájékoztatók formai és tartalmi követelményeinek megfelelőségét ellenőrzi.

A Quaestor Hrurira Kft – a mindenkori felügyelet által 2007 óta engedélyezett tájékoztatóján alapuló – legális kötvény-kibocsátási programjának azonban – ahogyan azt az MNB már többször bemutatta - semmi köze sem volt ahhoz, hogy ezzel párhuzamosan egy másik társaságnál, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél visszaélés történt a befektetési szolgáltató részéről. Utóbbi kapcsán a befektető – a szolgáltató megtévesztése miatt - csak azt hitte, hogy kötvényt vásárolt, valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért. Nincs tehát összefüggés a legális kötvényprogram és a visszaélés között, az elkövetett visszaélés szempontjából nincs annak jelentősége, milyen értékpapír az, amit ténylegesen nem adtak el a befektetni szándékozónak.

2016. január 1-jétől az MNB honlapján a befektetési szolgáltatók ügyfelei havonta egyszer ingyenesen lekérdezhetik majd ügyfélszámlájuk egyenlegét. Ez – Torba véleményével ellentétben – a jövőben kizárja a befektetési vállalkozások piacán a mostani brókerügyekkel azonos elkövetési módozatú visszaélések lehetőségét. Az MNB ugyanis e szolgáltatás révén össze tudja majd vetni a befektetési vállalkozásoktól és a központi értéktártól (Keler Zrt.) érkezett, az adott társaság által kezelt értékpapírok típusairól és azok darabszámáról szóló információkat az ügyfelek számára kiküldött – a jegybank számára ügyfelenként anonim adatként látható – egyenlegértesítők összesített adataival.

A korábbi brókercsalásokat pontosan azért lehetett elkövetni, mert a befektetési vállalkozások érintett vezetői más-más adatokat jelentettek a Keler Zrt-nek és az MNB-nek, illetve az ügyfeleknek. Az ingyenes lekérdezés egyúttal az ügyfelek számára is külső, független kontrollpontot jelent a befektetési szolgáltatótól egyébként megkapott egyenlegértesítők folyamatos ellenőrzésére.

Torba – aki már többször súlyosan szakmaiatlan, valótlan cikkekkel támadta az MNB-t – újabb állításai alkalmasak a befektetők és a közvélemény félrevezetésére. Az MNB a Magyar Nemzetben megjelenő vádakra előzetesen nem reagálhatott, ezért döntött közlemény kiadása mellett. Különös összefüggés, hogy e félrevezető, az MNB-t támadó „tájékoztatás” éppen egy olyan közgazdásztól hangzik el, aki a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatói tanácsadója volt. Ismeretes, hogy éppen a Széchenyi Kereskedelmi Bank az, amely kapcsán – az MNB feljelentése nyomán -büntetőeljárás folyik, s amelynek tevékenységi engedélyét az ügyfelek érdekeinek súlyos veszélyeztetése miatt vissza is vonta a jegybank.