Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Megtévesztő állítások a jegybank felügyeleti szerepéről

nyomtatás

Budapest, 2015. május 12.– Az egyik napilap hamis állításaival szemben fel sem merült olyan törvényjavaslat, amely megszüntetné az MNB felügyelési döntéseivel szembeni perindítási lehetőséget. Az MNB honlapján jövő évtől megjelenő, az ügyfelek által lekérdezhető egyedi értékpapírszámla adatok viszont a jövőben hatékony eszközt jelentenek a befektetési csalásokkal szemben.

Minden alapot nélkülöznek Torba Tamás közgazdásznak a Magyar Nemzet napilapban tegnap megjelent állításai, amelyek szerint a pénzügyi rendszer fejlesztésére hivatott – a kormányzat által 2015 áprilisában az Országgyűlésnek benyújtott – törvénycsomag bármilyen módon korlátozná a jegybank felügyeleti döntésével szembeni (például károkozás miatt kezdeményezett) perindítás lehetőségét.
Az – egyébként számos pontjában az ügyfelek védelmét jelentősen erősítő– jogszabály-módosító javaslat ugyanis nem érinti a jegybankról szóló törvény azon passzusát, amely szerint „az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.” Nem szigorodnak az MNB-vel szembeni kártérítési vagy – személyiségi jogsérelem esetén – a sérelemdíj iránti igény benyújtására vonatkozó szabályok sem.
Torba egy másik (korábban számtalanszor megcáfolt) állításával ellentétben a Quaestor csoport befektetési szolgáltatójánál feltárt visszaélések nincsenek összefüggésben a csoport másik tagja által végzett legális kötvénykibocsátással. A jogszabályoknak megfelelően az MNB egyébként sem felügyeli Magyarországon a kötvénykibocsátó cégeket – így a Quaestor Financial Hrurira Kft.-t sem –, kizárólag a kötvénykibocsátási tájékoztatók formai és tartalmi követelményeinek megfelelőségét ellenőrzi.
A Quaestor Hrurira Kft – a mindenkori felügyelet által 2007 óta engedélyezett tájékoztatóján alapuló – legális kötvény-kibocsátási programjának azonban – ahogyan azt az MNB már többször bemutatta - semmi köze sem volt ahhoz, hogy ezzel párhuzamosan egy másik társaságnál, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél visszaélés történt a befektetési szolgáltató részéről. Utóbbi kapcsán a befektető – a szolgáltató megtévesztése miatt - csak azt hitte, hogy kötvényt vásárolt, valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért. Nincs tehát összefüggés a legális kötvényprogram és a visszaélés között, az elkövetett visszaélés szempontjából nincs annak jelentősége, milyen értékpapír az, amit ténylegesen nem adtak el a befektetni szándékozónak.
2016. január 1-jétől az MNB honlapján a befektetési szolgáltatók ügyfelei havonta egyszer ingyenesen lekérdezhetik majd ügyfélszámlájuk egyenlegét. Ez – Torba véleményével ellentétben – a jövőben kizárja a befektetési vállalkozások piacán a mostani brókerügyekkel azonos elkövetési módozatú visszaélések lehetőségét. Az MNB ugyanis e szolgáltatás révén össze tudja majd vetni a befektetési vállalkozásoktól és a központi értéktártól (Keler Zrt.) érkezett, az adott társaság által kezelt értékpapírok típusairól és azok darabszámáról szóló információkat az ügyfelek számára kiküldött – a jegybank számára ügyfelenként anonim adatként látható – egyenlegértesítők összesített adataival.
A korábbi brókercsalásokat pontosan azért lehetett elkövetni, mert a befektetési vállalkozások érintett vezetői más-más adatokat jelentettek a Keler Zrt-nek és az MNB-nek, illetve az ügyfeleknek. Az ingyenes lekérdezés egyúttal az ügyfelek számára is külső, független kontrollpontot jelent a befektetési szolgáltatótól egyébként megkapott egyenlegértesítők folyamatos ellenőrzésére.
Torba – aki már többször súlyosan szakmaiatlan, valótlan cikkekkel támadta az MNB-t – újabb állításai alkalmasak a befektetők és a közvélemény félrevezetésére. Az MNB a Magyar Nemzetben megjelenő vádakra előzetesen nem reagálhatott, ezért döntött közlemény kiadása mellett. Különös összefüggés, hogy e félrevezető, az MNB-t támadó „tájékoztatás” éppen egy olyan közgazdásztól hangzik el, aki a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatói tanácsadója volt. Ismeretes, hogy éppen a Széchenyi Kereskedelmi Bank az, amely kapcsán – az MNB feljelentése nyomán -büntetőeljárás folyik, s amelynek tevékenységi engedélyét az ügyfelek érdekeinek súlyos veszélyeztetése miatt vissza is vonta a jegybank.
Magyar Nemzeti Bank