2016. május 10. Budapest – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 tavaszán meghirdetett Önfinanszírozási programja érdemben csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét és a hosszabb lejáratú hozamok mérséklésén keresztül támogatta az árstabilitási cél elérését. A program sikerében kiemelkedő szerepe volt a banki forrásokat terelő jegybanki kamatcsere-eszköznek (IRS). A kéthetes betét 2016. áprilisi kivezetésével a banki alkalmazkodás nagyrészt lezárult és az állami devizalejáratok mérséklődésével az immár több mint 1500 milliárd forintos állományú eszköz hozzáadott értéke csökken. Az eszköz fenntartásához kapcsolódó előnyök és költségek gondos mérlegelése alapján az MNB úgy döntött, hogy kivezeti eszköztárából az IRS-eszközt és 2016. július 7-én tartja az utolsó tenderét. A bankok fennálló IRS-ügyleteiből fakadó kötelezettség az ügyletek lejáratáig él.
Az MNB az Önfinanszírozási program keretében 2014 tavasza óta megújította teljes monetáris politikai eszköztárát a külső sérülékenység csökkentése és a monetáris kondíciók lazításának nem-konvencionális eszközökkel való elősegítése érdekében. Az eszköztárat érintő változtatások közül kiemelkedett a kamatcsere-eszköz 2014. júniusi bevezetése. A banki kamatkockázatok kezelését lehetővé tevő IRS bevezetésével az MNB támogatta, hogy a jegybanki eszköztár átalakításához a bankok elfogadható fedezeti értékpapír-állományuk növelésével, azaz a magyar értékpapír-piac sajátosságai miatt elsősorban forint állampapírok vásárlásával alkalmazkodjanak.
Az Önfinanszírozási program és kiemelten a program ikonikus elemévé vált kamatcsere-eszköz elérte a kitűzött célokat. Az utóbbi két évben a banki állampapír-állomány mintegy 2700 milliárd forinttal nőtt, a forint állampapírok piacán pedig a külföldi befektetők helyett a magyar bankok váltak a fő finanszírozókká, ami stabilabb adósságfinanszírozást eredményezett. Ugyancsak részben az Önfinanszírozási programnak volt köszönhető, hogy a magyar állam 2014-2016-ban forintból tudott megújítani több mint 8 milliárd euro értékű lejáró devizaadósságot, és a devizaadósság teljes államadóssághoz mért aránya korábbi 50 százalékos csúcsáról 30 százalék közelébe süllyedt. A magyar hozamok a hosszabb lejáratokon is a lengyel szintekre csökkentek, ami hozzájárult a monetáris kondíciók enyhítéséhez. Az Önfinanszírozási program szűkítette az MNB mérlegét, ami 2014 áprilisa és 2016 májusa között 30 milliárd forintos megtakarítást hozott az MNB-nek, és előretekintve is évi több tízmilliárd forinttal csökkenti az MNB kamatkiadásait, illetve mérsékli a jegybank kamatkockázatát.
A fenti eredményekkel együtt az Önfinanszírozási program fordulóponthoz érkezett. A kéthetes betét kivezetése 2016. áprilisban megtörtént, amivel a jegybanki eszköztár érdemi átalakításai véget értek, a banki alkalmazkodás nagyrészt lezárult. Előretekintve, az ÁKK adósságszerkezete, részben éppen az Önfinanszírozási programnak köszönhetően egészségesebbé vált, így a következő években a korábbi időszakinál jóval kisebbek lesznek az állam devizalejáratai, a forint állampapír-piacra nehezedő nyomás pedig enyhülhet. Az államadósság devizaaránya 2016 végén megközelítheti historikus minimumszintjét, ami szintén nem teszi szükségessé a devizaarány dinamikus csökkentésének folytatását.
A fentiekkel összhangban 2016 februárja óta a jegybanki IRS-ek iránti strukturális kereslet csökkenése tapasztalható. Ehhez illeszkedve az MNB úgy döntött, hogy a 2016. februárban elkezdett „csendes”, azaz a tenderfeltételekben és kiemelten az árazásban tetten érhető fokozatos kivezetési szakaszt követően végleg lezárja a jegybanki kamatcsere-tendereket. Az utolsó IRS-tendert 2016. július 7-én tartja az MNB. Mivel a devizalejáratok csaknem egésze az idei év első felére koncentrálódik, így a fokozatos kivezetéssel a jegybank támogatja az államadósság biztonságos finanszírozását, illetve az MNB azt is biztosítja, hogy az IRS-tenderek lezárásának piaci hatása korlátozott maradjon. A bankok IRS-ügyletekből adódó kötelezettsége az ügyletek lejáratáig él.