Budapest, 2016. április 28. – Az elmúlt napokban több ellenzéki párt azt a valótlan állítást fogalmazta meg, miszerint a jegybanki nyereség, ezáltal a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott vagyon a devizahitelesek kárára, a kedvezőtlen forintosítás miatt keletkezett. A valóság ezzel szemben az, hogy a forintosítást – a Kúria jogegységi határozata alapján – piaci árfolyamon lehetett végrehajtani. A devizahitelesek helyzetének rendezése nélkül több mint 1000 milliárd forinttal nagyobb adósságterhe lenne az adósoknak.
2016.április 28. - A lakossági deviza jelzáloghitelek rendezését szolgáló lépések nélkül több mint 1000 milliárd forinttal nagyobb adósságterhe lenne az adósoknak. Ebben szerepet játszott, hogy 2015 januárjában, a közel félmillió adóst már nem érintette a svájci frank nagyarányú erősödése, melynek során az 10-15 százalékkal erősebb szinten stabilizálódott a forinttal szemben. Forintosítás hiányában az ország külső sérülékenysége nagyobb lett volna, ami az árfolyam jóval nagyobb kilengését okozta volna.
A forintosításra 2014 második felében nyílt legkorábban lehetőség, egyrészről mert a Kúria 2014. júniusi döntése oszlatta el a jogi bizonytalanságot a devizahitelek körül, másrészről az elszámolás miatt jelentősen csökkenő adósságterhek nyitottak lehetőséget a lakossági deviza jelzáloghitelek végleges rendezésének. Emellett a jegybanki devizatartalék megfelelés is ekkorra engedett teret a konverziónak. Korábban komoly akadályt jelentett a forinthitelek magas kamatszintje, hiszen 4-5 százalékponttal magasabb hitelkamat 25-35 százalékkal nagyobb törlesztési terhet jelentett volna az adósoknak, így a jegybanki alapkamat csökkentéseknek kiemelkedő szerepük volt abban, hogy a forintosítás reális lehetőséggé vált.