Budapest, 2016. február 23. – A stabil, hosszú lejáratú forrásokra támaszkodó jelzáloghitelezésnek és az ezt támogató, aktív jelzáloglevél-piac megteremtésének fontos feltétele a hazai zálogjogi szabályozás felülvizsgálata. A várható jogszabályi változásokhoz való megfelelő alkalmazkodási idő biztosítása érdekében a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a mai napon fél év haladékot adva 2017. április 1-jére módosította a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló rendelet hatályba lépését.
Az MNB 2015 júniusában rendeletet alkotott, melyben elvárja, hogy a hazai hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. Az intézkedés a túlzott forint lejárati eltérés mérséklése mellett hatékonyan támogathatja a hazai jelzáloglevél-piac újjáéledését és a hosszabb kamatperiódusú, alacsonyabb hitelkockázatú jelzáloghitelek elterjedését is.
Egy jól működő jelzáloglevél-piacnak fontos feltétele a megfelelő zálogjogi háttér, amit az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett különvált zálogjog nem támogat kellő mértékben. Ezt a jogintézményt nem ismeri az európai bankszabályozás és nem is történt jelentősebb hazai vagy nemzetközi jelzáloglevél-kibocsátás a hatálybalépése óta. Ezért a korábban alkalmazott önálló zálogjog újbóli bevezetése elengedhetetlen az európai pénzügyi szabályozással való összhang és az egyenszilárdságú jelzáloglevél-piac fejlesztésének szempontjából.
A már fennálló állomány jelzáloglevéllel való finanszírozhatóságát elősegítő jogszabályi változások várhatóan 2016 tavaszán valósulnak meg. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa annak érdekében, hogy a jelzálog-finanszírozási elvárásoknak való megfelelés az új zálogjogi szabályok mellett valósulhasson meg az általa hozott szabályozás hatálybalépésének dátumát mai döntésével 2016. október 1-ről 2017. április 1-jére módosította. Így a bankoknak több idejük lesz a felkészülésre akár saját jelzálogbank alapításán, akár refinanszírozási megállapodások megkötésén keresztül. A módosítással bevezetésre kerül egy ún. de minimis szabály is, amely alapján három milliárd forintnál alacsonyabb, rendszerszinten nem jelentős nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező intézmények mentesülnek az új előírás alól.
Az új határidő elegendő időt biztosít az intézmények számára a rendeletnek való megfelelésre - figyelemmel az átalakulóban lévő jogszabályi környezetre, egyúttal pedig összhangban áll az Európai Központi Banknak az MNB rendeletéhez fűzött véleményével is.
A módosításról szóló MNB rendelet szövege várhatóan 2016. március elején jelenik meg a Magyar Közlönyben.