2016. május 12. - Valótlanok azok az egyes sajtóorgánumokban megjelent állítások, amelyek szerint az MNB nem törekszik Magyarország piaci megítélésének és hitelminősítői értékelésének javítására. Az MNB vezetői számos alkalommal és fórumon kifejtették, hogy indokolt és időszerű Magyarország hitelminősítésének javítása. Jegybanki tanulmányok és szakmai cikkek sora foglalkozott a hitelminősítések hátterével és részleteivel, amelyek mind megerősítették a piaci árazásokban már tükröződő befektetői megítélést, miszerint Magyarország felminősítése szakmailag is indokolt.
A globális pénzügyi és gazdasági válság kitörésekor Magyarország Európa legsebezhetőbb gazdaságai közé tartozott. A 2010-től megvalósított költségvetési fordulat eredményeképpen az államháztartás hiánya 3 százalék alá csökkent és a kormány azóta is stabilan e küszöb alatt tartja a deficitet, ennek következtében pedig az államadósság csökkenő pályára állt. A Széll Kálmán Terv strukturális reformprogram nyomán az egyensúly megteremtése sem vált a növekedés gátjává. Az átfogó adóreformnak és a foglalkoztatást javító lépéseknek köszönhetően újra megindult a gazdasági növekedés, mégpedig növekvő foglalkoztatás és javuló külső egyensúlyi pozíció mellett.
A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül 2013 márciusa óta a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája és programjai is támogatják a magyar gazdasági növekedést. Az árstabilitás elérése érdekében folytatott kamatcsökkentési ciklusok eredményeképp mára 1,05 százalékra csökkent az alapkamat, ami évente több száz milliárd forinttal mérsékli az államháztartás, a vállalkozások és a háztartások kamatterheit.
A gazdasági növekedésnek új lendületet adott a Növekedési Hitelprogram, amelynek keretében eddig több mint 32 ezer hazai kis- és középvállalkozás jutott kedvezményes, fix kamatozású hitelhez. Az MNB Önfinanszírozási programja pedig nagymértékben csökkentette az ország külső sérülékenységét és segítette az állampapír piaci hozamok csökkentését. A pénzügyi szektor európai összehasonlításban is aktív és eredményes felügyeletét biztosította a pénzügyi felügyeleti tevékenység integrálása, valamint a makroprudenciális stratégia és eszköztár elindítása.
Az MNB kulcsszerepet játszott a devizahitelek forintosításában is. A kormánnyal és a bankszektorral együttműködve – a Kúria jogegységi határozata által kijelölt keretek között – az MNB a devizatartalékából mintegy 9,6 milliárd euró rendelkezésre bocsátásával lehetővé tette a háztartási devizahitelek forintosítását, ezzel a gazdasági egyensúlyt legnagyobb mértékben veszélyeztető örökölt probléma végleges megoldását.
Mindezek fényében az MNB továbbra is bízik abban, hogy a Magyarország által elért gazdasági eredményeket nemcsak a befektetők, hanem a hitelminősítők is elismerik.