A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának keretében megvásárolta Breuer Marcell nemzetközi hírű, magyar származású építész gránit tárgyalóasztalát 150 ezer USA dollárért, Teleki Sámuel gróf (1739-1822) számára Johann Georg Hann bécsi ötvös műhelyében 1791-ben készült ezüst fedeles tálat 6 millió forintért, a Bedő Rudolf hagyaték egyes műtárgyait 52 millió 300 ezer forintért, a Kiss Ferenc gyűjteményt - benne Barabás Miklós Petőfi Sándort ábrázoló portréjával – 235 millió forintért, valamint a Bostonban készült Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípiát 23 ezer USA dollárért.
Breuer Marcell gránit tárgyalóasztala
A jegybank 2014-ben életre hívott Értéktár programja 150 ezer USA dollárért megvásárolta a nemzetközi hírű, magyar származású építész Breuer Marcell New York-i irodájának egykori berendezéséhez tartozó, maga által tervezett gránit tervezőasztalát, amely az Iparművészeti Múzeumba került letétbe és jelenleg a múzeum „Breuer újra itthon” című időszaki kiállításán látható. A 20. századi formatervezés kulcsfigurájának számító, itthon a modern formatervezés úttörőjeként és a csőbútor feltalálójaként ismert tervezőt ez idáig méltatlanul kisszámú műtárgy és kiállítás képviselte Magyarországon. Ezért különösen figyelemre méltó, hogy a megújulás előtt álló Iparművészeti Múzeum egy nagyszabású kiállítás- és rendezvénysorozat keretén belül kívánja a közönséggel megismertetni az új szerzeményt és alkotóját.
Bécsi klasszicista ezüst fedeles tál
Szintén az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében kapott helyet a 18. században Johann Georg Hann (1755-1812) bécsi ötvösműhelyében készült reprezentatív, egykor hetvenkét darabból álló klasszicista étkészlethez tartozó ezüst fedeles tál melyet az Értéktár program 6 millió forintért vásárolt meg. A bécsi ezüstművesség egyik legvirágzóbb korszakát reprezentáló étkészlet ma ismert darabjai 1933–1988 között különböző tulajdonosoktól, vásárlás útján kerültek az Iparművészeti Múzeumba. A 20. századi hagyomány tisztázatlan okokból – feltehetően az egyik eladó közlése nyomán – az étkészletet Habsburg József főherceg (1776–1847) személyéhez kötötte, mely így „József nádor-készlet” címmel szerepelt az elmúlt évtizedek több kiállításán. Az étkészlet archív fotók tanúsága szerint valójában Teleki grófi tulajdonban volt és eredetileg minden bizonnyal az 1791-ben erdélyi udvari kancellárrá kinevezett Teleki Sámuel gróf (1739–1822) számára készülhetett. Az ezüstkészlet 1931-ben bukkant fel az Ernst Múzeum aukcióján, a tulajdonos megnevezése nélkül, ekkor kerülhetett az együttes legtöbb darabja különböző gyűjtőkhöz. Néhány további darab – köztük a jegybank jóvoltából hatmillió forintért megvásárolt fedeles tál is – a Magyar Királyi Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának 1933. májusi aukcióján is szerepelt. A nagyrészt lappangó készletből jelenleg a több mint 9 kg súlyú levesestál, továbbá két háromszögletű fedeles tál, egy-egy pecsenyés és mártásos tál, valamint három gyertyatartó található az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Az együttes további darabjainak jelenlegi őrzési helye egyelőre nem ismert.
Bedő Rudolf gyűjteményének egyes műtárgyai
A bank ezúttal egy nagyhírű magánkollekció, Bedő Rudolf (1891-1978) gyűjteményének 16 jeles darabját, három festményt – köztük Giuseppe Maria Crespi alkotását – két szobrot, egy reliefet és 10 grafikát vásárolt meg. A most megvásárolt műtárgyakat az örökösök kínálták megvételre és megszerzésük lehetővé tette, hogy az egyik leghíresebb magyarországi magánkollekció kiemelkedő kvalitású darabjaiból egy közgyűjtemény gyarapodjon. Bedő Rudolf a 20. századi magyar műgyűjtés történetének egyik legjelentősebb alakja, gyűjteménye az utolsó olyan magyarországi műgyűjtemények egyike, mely a magyar festészet korszakos darabjait, régi mesterek alkotásait, valamint az iparművészet remekműveit egyaránt magába foglalta. Pazar kollekciójának helyet adó otthona a 20. századi magyar gyűjtemények közül hosszú évtizedeken át szinte egyedülállóan őrizte meg érintetlenségét. A gyűjteményből az MNB a Crespi-alkotás mellett egy 18. századi nápolyi késő barokk allegorikus jelenetet ábrázoló festményt, egy 16. században, Rómában készült alabástrom Krisztus-szobrot, egy 18. századi, fából faragott Szent Andrást ábrázoló szobrot és egy szintén alabástromból faragott, zenészeket ábrázoló 16. századi flamand domborművet, valamint a 18. században alkotó Josef Ignaz Mildorfer Krisztus megkeresztelése című festményét vásárolta meg. Ezek mellett a kollekcióból 10 grafika is az állam tulajdona lett: 2-2 Ferenczy Károly és Rippl-Rónai alkotás mellett Ziffer Sándor, Simkovics Jenő, Szőnyi István, Medgyessy Ferenc, Fémes Beck Vilmos és Aba-Novák Vilmos egy-egy grafikája is a múzeumba került. Az MNB Értéktár programja segítségével 52 millió 300 ezer forintért megvásárolt festmények, szobrok és rajzok a 2018-ban újra nyíló Szépművészeti Múzeum újrarendezett állandó kiállításain kerülnek bemutatásra.
Kiss Ferenc több évtizedes gyűjtői munkája révén igen jelentős, a 20. századi magyar művészet kutatására és bemutatására vonatkozóan rendkívül fontos anyagot mondhat magáénak. Gyűjteménye különösen nélkülönözhetetlen a II. világháború utáni művészeti mozgalmak talán legkiemelkedőbb irányzata, az Európai Iskola kutatása szempontjából. A kollekció magába foglalja a mozgalom tagjainak teljes levelezését, jelentős fotódokumentációt, valamint az Európai Iskolához kapcsolódó, több száz tételből álló műtárgyegyüttest is. A gyűjtemény ugyancsak fontos grafikai anyagot tartalmaz, többek között Szegi Pál gyűjtéstörténeti szempontból is jelentős magyar grafikai gyűjteményét. A század eleji avangard mozgalmak dokumentumai ugyancsak jelentős számban szerepelnek Kiss Ferenc gyűjteményében, amelyek között jó néhány ritkaság is megtalálható. Ezek a dokumentumok és kiadványok ma már a nemzetközi műkereskedelem megbecsült és nagyra értékelt darabjai közé tartoznak. Mindezeken túlmenően a gyűjtemény olyan művészeti határterületek jelentős dokumentációját is tartalmazza, mint pl. a mozdulatművészet, amelynek kutatása hazánkban még gyerekcipőben jár, amely azonban a jövőben számtalan új kutatási, illetve kiállításai projekt alapjául szolgálhat. A Kiss Ferenc gyűjtemény egyik kiemelkedő műtárgya Barabás Miklós (1810-1898) Petőfi Sándort ábrázoló tusrajza. Az 1846-ben készült kép a Petőfi Irodalmi Múzeumba került. A teljes Kiss-gyűjteményt 235 millió forintért vásárolta meg a jegybank Értéktár programja, a gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban kapott helyet.
A Magyar Nemzeti Múzeumban kapott helyet a 23 ezer USA dollárért megvásárolt Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípia, mely Bostonban 1852. április 17 – május 18. között készült a fotográfia két korai amerikai úttörője, Albert Sands Southworth (1811-1894) és Josiah Johnson Hawes (1808-1901) közös műtermében. Munkásságuk alapján ma a fotótörténészek a világon a legjobbak közé sorolják a két művészt. (A dagerrotípia, vagyis ősfénykép egyedi direkt pozitív eljárás, amely ezüstözött rézlemezre készült. Ez azt jelenti, hogy minden egyes darab egyedi, mert egy felvétellel egy kép készíthető.) Ilyen típusú portré alig pár darab maradt fenn, legtöbbjük erősen karcos, vagy mára már teljesen elfeketedett. A rendkívül érzékeny műtárgy a napokban érkezett meg az Egyesült Államokból, jelenleg restaurátori és szakmai vizsgálata folyik. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Múzeum várhatóan 2017 márciusában mutatja be a közönségnek a kép jelentőségéhez méltó és a műtárgyvédelmnek is megfelelő körülmények között.
Értéktár program
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
Az MNB az Értéktár programmal a világ azon meghatározó jegybankjainak sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak hazájuk kulturális örökségének védelméhez és gyarapításához.
Az MNB Értéktár programjának keretében megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást a jegybank honlapján az Értéktár menüpont alatt találnak az érdeklődők.