Budapest, 2016. december 15. – A magyarországi biztosítók tőkehelyzete szilárd, még az alacsony hozamkörnyezet vagy az eszközértékek csökkenését modellező stresszhelyzetek esetén is jobban teljesítenének az Európai Unióban tevékenykedő más piaci szereplőkhöz képest – összegezhető az európai biztosítási hatóság (EIOPA) ma közzétett eredményei alapján.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2016. december 15-én tette közzé uniós szintű biztosítási stressztesztjének eredményeit (LINK). Az EIOPA rendszeresen végez az egész Európai Unióra (EU) kiterjedő stresszteszteket, melyek célja a biztosítók gyengeségeinek felmérése, az európai biztosítási szektort fenyegető kockázatok azonosítása.
A 2016-os felmérés középpontjában – hasonlóan a két évvel ezelőtti teszthez – az alacsony hozamkörnyezet állt. Ennek megfelelően két elméleti forgatókönyv hatásait számszerűsítették a résztvevők: az egyikben a hozamok tartósan alacsony szinten maradnak, míg a másikban a hozamcsökkenés általános piaci áreséssel jár együtt. A korábbi felméréshez képest lényeges változás, hogy az idei felmérésre a 2016. január 1-jével hatályba lépett Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény-számítási rendszer elvei szerint került sor.
A 30 ország 236 biztosítóját lefedő stressztesztben 10 magyar biztosító vett részt. E biztosítók állományában van az alacsony hozamkörnyezetnek leginkább kitett garantált kamatozású életbiztosítási kötelezettségek 88 százaléka.
A résztvevők 2016. január 1-jére vonatkozó tőkehelyzetét mutató alapforgatókönyv alapján mind európai, mind hazai szinten megfelelően tőkésített a szektor (196 százalékos, illetve 212 százalékos tőkemegfelelési mutatóval). Lényeges különbség azonban, hogy míg az európai biztosítók tőketöbbletének kétharmada a Szolvencia II-re való átállást segítő átmeneti intézkedések és kiigazítások alkalmazásának köszönhető, addig a magyar biztosítóknál ezen hatás elhanyagolható, 1 százalék körüli.
A stresszteszt eredményei alapján a hazai biztosítókat kisebb mértékben érinti az EIOPA forgatókönyveiben feltételezett negatív piaci környezet, mint európai társaikat. A tartósan alacsony hozamkörnyezet forgatókönyv esetében ugyanis európai szinten átlagosan 18 százalékkal, míg a magyar biztosítók esetében mindössze 1,4 százalékkal csökken a szavatoló tőke. A piaci eszközök esésével számoló „kettős csapás” szcenárió megvalósulása esetén – vagyis ha az eszközérték csökkenése és alacsonyabb kockázatmentes kamatláb együttesen jelentkezne a piacon – az EU biztosítóinál mért átlagosan 28,9 százalékos visszaeséssel szemben magyarországi társaiknál csupán 13,2 százalékos csökkenést lehetne tapasztalni.
Az eredményeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhasználja a hazai biztosítási szektor felügyelése során. A jegybank rendszeresen végzett kockázatértékelései elősegítik a szektor- és egyedi szinten megjelenő kockázatok időben történő azonosítását és az esetlegesen szükséges intézkedések meghozatalát.
Magyar Nemzeti Bank