Budapest, 2016. március 3. - A 2013 márciusában elindult hatéves elnöki ciklus első felének eseményeit és eredményeit mutatja be az MNB ma megjelent kiadványa. A Félidős jelentés összegzi a 2013 márciusa óta eltelt időszak munkáját, valamint áttekintést ad a monetáris politikai és a felügyeleti eszköztár legfontosabb változásairól, az új típusú feladatokról és kezdeményezésekről. A kiadvány bemutatja azt is, hogy az elmúlt három év alatt hogyan bővültek a jegybanki feladatok.
Az elmúlt évek legfontosabb eredményének tekinthető, hogy az MNB kamatcsökkentési ciklusának végén a jegybanki alapkamat fenntartható módon, történelmi mélypontra süllyedt. A jegybank támogató monetáris politikája a defláció lehetőségének elhárítása mellett érdemben erősítette a gazdasági növekedést, és hozzájárult a gazdaság sérülékenységének csökkentéséhez. A monetáris politikai lépések 2013 óta a gazdasági növekedés közel felét adták. A historikusan alacsony szintre süllyedő alapkamat valamennyi, forintban eladósodott gazdasági szereplőnél jelentős kamat-megtakarítást okozott. A költségvetés éves kamatkiadásai a GDP közel 1 százalékával csökkentek.
A hazai kis- és középvállalkozások hitelezését elősegítő Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében eddig 31 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2126 milliárd forint összegben, a Növekedéstámogató Program pedig várhatóan 250-400 milliárd forinttal, 8-10 százalékkal növeli a kis- és középvállalati hitelállományt 2016-ban.
Az MNB Önfinanszírozási Programjának köszönhetően 40 százalék feletti szintről 32 százalékra csökkent a devizaadósság teljes államadósságon belüli részaránya. A forint állampapírok banki állománya 3300 milliárd forint körüli szintről több mint 6000 milliárd forintra emelkedett, ezzel hosszú idő után a belföldi szereplők finanszírozzák a forint államadósság nagyobbik részét.
A gazdaságtörténeti jelentőségű, MNB által végrehajtott forintosítás eredményeként a háztartási devizahitel-állomány szinte teljes mértékben leépült, és ezzel Magyarország lezárta a lakossági devizahitelek időszakát.
A pénzügyi felügyeleti funkció jegybankba történő integrálásával a magyar pénzügyi szektor összehangolt felügyelete valósult meg, ennek jegyében 257 prudenciális helyszíni vizsgálatot és 1202 fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytatott le a jegybank. Az előretekintő felügyelés, a módszertani megújulás és a korábbiaknál határozottabb jogérvényesítő tevékenység jelentősen hozzájárult a pénzügyi rendszer intézményszintű stabilitásának erősítéséhez. A megújult felügyelés a tőkepiacon közel két évtizedes visszaélés-sorozatok végére tudott pontot tenni.
Az új alapokra helyezett pénzügyi fogyasztóvédelem hatékonyan járult hozzá az elszámolási és forintosítási folyamat gördülékeny lebonyolításához, visszaszorította a fogyasztók számára hátrányos egyoldalú díjemelések évtizedes gyakorlatát, s a megújított eszköztárral - próbavásárlások bevezetésével – proaktívan biztosítja az ügyfelek jogainak érvényesülését.
A fair banki törvény betartatása mellett – ajánlások és az etikus életbiztosítási koncepció kidolgozása útján – a jegybank előmozdította a fair biztosítási szolgáltatások térnyerését.
2014 végén az MNB szanálás alá vonta az MKB Bankot, és végrehajtotta a jövedelmezőség helyreállításához szükséges szerkezeti átalakításokat. Az MNB megalapította a MARK Zrt-t, amely a rossz kereskedelmi ingatlan portfóliók vásárlásával felgyorsíthatja a banki mérlegek tisztulását. 2015 novemberében az MNB minősített többségi tulajdonosa lett a Budapesti Értéktőzsdének, amelynek fejlesztésével egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban.
Az MNB megalkotta a növekedést fenntartható módon támogató pénzügyi rendszer eléréséhez szükséges makroprudenciális stratégiáját. Proaktív és preventív magatartása mellett már 8 makroprudenciális eszköz bevezetésére sor került.
A készpénzállomány megújítása érdekében a jegybank az összes forgalomban lévő 10 000 forintosnak már több mint 75 százalékát, 116 millió bankjegyet lecserélt az igényes grafikai megjelenésű, a korábbinál is biztonságosabb, új forintbankjegyekre, valamint immáron harmadik hónapja zajlik a 20 000 forintos címletű bankjegyek cseréje is.
Az MNB hazai és nemzetközi szakmai elismertségének növelése érdekében három év alatt 60 rendszeres jelentés, 171 szakmai cikk, 8 tematikus egyéb kiadvány és két könyv jelent meg. Megújult a Hitelintézeti Szemle és Lámfalussy Lectures Conference néven nemzetközi konferencia sorozatot indított el az MNB.
A felsőoktatás, a közgazdászképzés és a pénzügyi oktatás rendszerének megújítása és fejlesztése érdekében 9 magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött az MNB együttműködési megállapodást.
A feladatok hatékony ellátását többek között az tette lehetővé, hogy a korábbi jegybanki előrejelzéssel ellentétben sikerült elkerülni, hogy a jegybank eredménye 2013-ban veszteségbe forduljon. Az MNB mindhárom évet nyereséggel zárta, ami 2015-ben rekordmértéket, 95 milliárd forintot tett ki. Az MNB eredménytartaléka korábban nem tapasztalt mértékűre, 150 milliárd forintra bővülhet, ami biztosítja, hogy a jegybank és programjainak működése a következő években se terhelje a költségvetést
Magyar Nemzeti Bank