Szeptember közepéig látható a jegybank Értéktár program keretében megvásárolt Erdélyi tallérgyűjtemény

2016. június 6. – TÜNDÉRKERT EZÜSTJE Erdélyi tallérgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeumban címmel a mai naptól szeptember 11-ig látható a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának keretében 2015-ben megvásárolt 220 darabos 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmékből álló gyűjtemény. A jegybank a gyűjteményt ötéves letétbe a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot, továbbá a nagyközönség számára történő bemutatást. Jelen kiállításon minden darab bemutatásra kerül, a kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült, amely egyrészt felsorolja a gyűjtemény összes darabját, továbbá minden fejedelemtől bemutatja fényképen is a legritkább és legérdekesebb tételeket.

A jegybanki Értéktár program keretében 2015 nyarán került megvásárlásra 1,1 milliárd forintért Törő István 16–17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló 216 darabos gyűjteménye, amely három generáció – nagyapa, apa és fia - gyűjtőmunkájának eredménye. (Idén Törő István még további négy Báthori Zsigmond tallért ajándékozott az MNB-nek, a gyűjtemény így összesen 220 db-ot számlál.) Különleges kollekció, a gyűjtők kezdettől fogva igen magasra tették a mércét, és az erdélyi tallérveretek legkiválóbb változatainak gyűjtését tűzték ki célul. A hosszú idő, az állhatatos gyűjtőmunka és a szakértelem meghozta gyümölcsét: a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteménye – a mai korban szinte megismételhetetlen anyag – gyűlt össze, amelynek értéke muzeális szempontból is jelentős.

A vásárlást hosszú előkészítő munka előzte meg, hiszen a Magyar Nemzeti Bank az ilyen jellegű műtárgyvásárlásokat nagyon szigorú szabályok szerint, mindenki által átlátható módon végzi. A négytagú vásárlási bizottságnak három szempontból kellett megvizsgálnia és értékelnie a gyűjteményt, mielőtt azt megvásárlásra javasolta. 1. Megállapítani a darabok egyedi, illetve a gyűjtemény együttes, forintban kifejezhető értékét, amely megegyezik a jelenleg az éremkereskedelmi forgalomban lévő hasonló érmék – magyarországi és külföldi – árveréseken elért leütési áraival. 2. Megállapítani, hogy minden darab eredeti készítmény, nem található köztük sem korabeli, sem modern hamisítvány. 3. Megállapítani a gyűjtemény jelentőségét a többi hasonló jellegű köz- és magángyűjtemény ismeretének fényében.

A gyűjtemény felértékelését Nudelman László éremkereskedő és aukcionátor, valamint dr. Kahler Frigyes numizmatikai igazságügyi szakértő végezte el. Dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának korábbi főosztályvezetője és az MNM nyugalmazott főigazgatója, továbbá dr. Tóth Csaba régész-muzeológus, az MNM Éremtárának munkatársa a gyűjtemény tudományos értékét állapította meg.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (90), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.