Budapest, 2016. június 24. – Válságállónak bizonyultak a hosszú távú életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. A biztosítási szektorban a Szolvencia II rendszerhez és az alacsony hozamkörnyezethez történő alkalmazkodás jelenti a fő kihívást, míg a pénztáraknál jelentős vállalatirányítási és finanszírozási kockázatok vannak– áll az MNB-nek a bankszektoron kívüli pénzügyi piacokat elemző jelentésében. Az átalakulás közepén tartanak a szövetkezeti hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások aktivitása – kellő refinanszírozás híján – csökken. A befektetési vállalkozások iránti bizalmat nem ingatták meg a tavaly a jegybank által feltárt szabálytalanságok, de a működési kockázatok miatt konszolidáció indulhat meg itt.
A hosszú futamidejű életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások volumene 2007 és 2013 között lassabban, átlagosan évi 2,7 százalékkal nőtt, az elmúlt 2 évben viszont évi 6,9 százalékos volt a bővülés – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen publikált, a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok tavalyi évét bemutató kockázati jelentésében.
A biztosítóknál az életbiztosítási piacon belül folytatódott – nem kis részben a nagyobb átlagdíjú nyugdíjbiztosítások révén – a piac számára kiszámíthatóbb folyamatos díjú szerződések díjbevételének növekedése (2015-ben 3 százalékkal), miközben az egyszeri díjas díjbevétel visszaesett. Töretlenül (tavaly 8,6 százalékkal) bővültek tavaly a nem-élet ág díjbevételei, ebből oroszlánrészt vállalt (20,2 százalék növekedéssel) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb.) A biztosítók jövedelmezősége visszaállt a válság kezdetekor mért szintre (az adózás utáni tőkearányos megtérülés tavaly 17,9 százalék volt). A tőkefeltöltöttség stabil, a Szolvencia II tőkeszámítás miatt volatilitási kockázat jelenik meg a rendszerben, amelynek kezelésére az MNB többlettőke tartását javasolja. A 2016. január 1-vel hatályba lépett új szabályozás mellett az alacsony hozamkörnyezethez történő alkalmazkodás a fő kihívás a szektor számára. A jelentés keretes írásban foglalkozik az Astra Biztosító sikeres, magyar fogyasztók érdekeit szem előtt tartó válságkezelésével, a 2015. évi SII-es hatástanulmány fő következtetéseivel és a tavaly bevezetett online biztosításközvetítői ajánlás visszamérésének eredményeivel.
Az alacsony hozamkörnyezet ellenére az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly is 4,41 százalékos reálhozamot értek el, miközben emelkedik a hosszabb futamidejű befektetések aránya. A tudatos öngondoskodást jelzi, hogy folyamatosan nő az egyénileg befizetett tagdíjak aránya a munkáltatói tagdíj rovására. A tagdíjat nem fizetők aránya viszont évek óta stagnál, ám még mindig 50 százalék. A tovább csökkenő hozamszint miatt viszont mind a pénzügyi eredmény, mind a nem fizetőktől való levonás fenntarthatósága veszélyben forog, ezáltal a finanszírozhatóság kockázata nőhet a pénztárak esetében. Emellett a vállalatirányításban is jelentős kockázat rejlik.
A szövetkezeti hitelintézeteknél teljessé vált az egyetemleges felelősségvállaláson alapuló garanciaközösség. A szektor stabil, biztonságos. Az integráció a legnagyobb hitelintézeti csoportok közé került az FHB bankok belépésével. A jövedelmezőség romlására jelentős intézményi konszolidáció (a szövetkezeti hitelintézetek száma immár 90 alá csökkent) és üzleti modellváltás a válasz. A kockázatkezelés és a portfolióminőség az egységes szabályozási háttér megteremtésével javult, ám az integrációban rejlő üzleti potenciál kihasználásának és a hatékony üzleti fellépésnek továbbra is komoly akadálya az egységes banküzemi háttér hiánya.
A bankcsoporton kívüli pénzügyi vállalkozások tevékenységi körében megfigyelhető egyfajta súlypont eltolódás a lakossági hitelezés felől a lejárt követelésvásárlási tevékenység felé. A 2015. évet e piac szereplőinek 70 százaléka nyereséggel zárta, ugyanakkor ez az eredmény csak egyszeri hatásoknak köszönhető. Összességében továbbra is várható a szektor koncentrálódása, mely erősítheti annak stabilitását.
A tőkepiacon erősödött a befektetési vállalkozások pozíciója 2015-ben mind a forgalmat, mind az ügyfélértékpapírok állományát tekintve a hitelintézetekkel szemben. A továbbra is magas (közel 24 százalékos) tőkemegfelelési mutató mellett a jövedelmezőség erős szórást mutatott. Az MNB által feltárt szabálytalanságok egyfelől nem ingatták meg a tőkepiacba vetett befektetői bizalmat, de rámutattak a szektor kezelendő működési kockázataira. A szigorodó törvényi szabályozás valamint a kártalanításhoz kapcsolódó többletterhek miatt konszolidáció indult el e piacon.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fogalma tavaly nőtt, amit tovább erősíthet a börze új fejlesztési stratégiája (illetve az MNB tulajdonszerzése is a BÉT-ben). A tőkepiac egészén a tartós befektetési számlák állománya tovább bővült, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlák volumene változatlanul csökken. Tavaly év végén 5777 milliárd forintos új történelmi csúcsra ért a befektetési alapok nettó eszközértéke, az alacsony kamatkörnyezet miatt viszont tőkekivonás indult meg a kamatozó eszközökbe fektető alapoknál.
Magyar Nemzeti Bank