Budapest, 2017. április 6. – 2016-ban is folytatódott a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklődése. A folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcsra, a GDP közel 5 százalékára emelkedett, miközben az EU-transzferek átmeneti visszaesése miatt a külső finanszírozási képesség mérséklődött. Magyarország külső megtakarítói pozíciójának mértéke azonban továbbra is jelentős, ami a közvetlentőke-befektetések korábban jellemzőnél nagyobb nettó beáramlása mellett 2016-ban is biztosította a külső adósságmutatók számottevő mérséklődését.
A reálgazdasági folyamatok kettős képet mutatnak: míg a folyó fizetési mérleg többlete tovább bővült, addig a külső finanszírozási képesség mérséklődött. A külkereskedelmi többlet és a jövedelemegyenleg hiányának kedvező alakulása mellett ugyanis az EU előző költségvetési periódusának lezárulásával átmenetileg visszaesett a transzferegyenleg. A külkereskedelmi többlet historikus csúcsra, a GDP 10 százaléka fölé emelkedett, ami az állami beruházások csökkenésével mérséklődő importtal, a magas szolgáltatásegyenleggel, valamint a cserearány javulásával hozható összefüggésbe, miközben a magyar gazdaság exportpiaci részesedése tovább nőtt.
A finanszírozási folyamatok szerint a mérséklődő forráskiáramlás a nettó külső adósság továbbra is jelentős, 7 milliárd eurós csökkenése és az előző évi értéket jelentősen meghaladó, 3 milliárd eurós nettó FDI-beáramlás mellett alakult ki. 2016-ban is mérséklődött a bankok és a vállalatok nettó külső adóssága, ugyanakkor a korábbi évektől eltérően az államé – részben az EU-transzferek visszaesésének, részben a bankoknak a devizahitelek forintosításához nyújtott devizalikviditásnak köszönhetően – nőtt. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a lejáró devizakötvényeknek és a külföldiek állampapír-eladásainak köszönhetően az állam bruttó külső adósságában 2011 óta tapasztalt trendszerű csökkenés 2016-ban is folytatódott. A külföldiek állampapír-állományának csökkenése továbbra is erős belföldi – lakossági és az önfinanszírozási program által is támogatott banki – kereslettel párosult.
A külső adósságmutatók korrekciója – a jelentős finanszírozási képességgel összhangban – 2016-ban is folytatódott. A GDP-arányos nettó külső adósság a GDP 18 százalékára, a bruttó mutató 69 százalék alá csökkent. Az egyes szektorok folytatódó mérlegalkalmazkodásának köszönhetően a magánszektor nettó külső adóssága is tovább csökkent, ami döntően a bankrendszerhez köthető. Utóbbi folyamat elsősorban a bankok külföldi eszközeinek növekedésében tükröződött, amelynek állománya így már meghaladja a bankok külső adósságát. A GDP-arányos bruttó államadósság és azon belül a devizaarány, valamint a külföldi tulajdon államadósságon belüli arányának 2011 óta tartó trendszerű csökkenése 2016-ban tovább folytatódott, ami érdemi szerepet játszott hazánk adósságbesorolásának javulásában. Az ország külső sérülékenységének mérséklődését a hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság további csökkenése is támogatta. A devizatartalék – főként a forintosításhoz és az önfinanszírozáshoz kapcsolódó mérséklődés ellenére – továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt szintet.