Budapest, 2017. június 29. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának júniusi számában megjelent tanulmányok a hazautalások, a betétesek kártalanítása, az aggregált ingadozások, a központi bankok felelősségvállalása, a valutaövezetek egyensúlytalanságai és az alapletét számítás témaköreinek vizsgálatával foglalkozik.
Csortos Orsolya és Kóczián Balázs a hazautalásokhoz kapcsolódó fogalmak tisztázása után ismertetik azok gazdasági jelentőségét. A magyar tapasztalatok szerint a külföldön átmenetileg dolgozók munkajövedelme jelentősen meghaladja a tartósan külföldön élők folyó átutalásait.
Kallóné Csaba Katalin és Vajai Balázs a 2014 és 2015-ben felszámolt tíz hitelintézet kártalanított betéteseinek adatbázisa alapján leíró statisztikai eszközökkel jellemezik a kifizetett kártalanítási összegekről és a betétesek életkorának eloszlásáról megfigyelt tapasztalatokat. Életkort vizsgálva arra a megállapításra jutnak, hogy a felszámolt hitelintézetekben elhelyezett megtakarítások Modigliani életciklus-elméletéhez igazodnak.
Czinkán Norbert a magyar vállalatok tevékenységének szerepét vizsgálja az aggregált ingadozások kialakulásában a 2000 és 2013 közötti időszakban. A szerző kimutatja, hogy az egyes vállalatokat érő sokkok az input-output kapcsolatok mechanizmusán keresztül jelentős mértékben járulnak hozzá az aggregált ingadozásokhoz.
Lentner Csaba, Szegedi Krisztina és Tatay Tibor a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalmát ültetik át a központi banki működésbe, értelmezik a gazdasági, jogi, etikai és jótékonysági felelősségvállalás fogalomkörét. Több külföldi központi bank és a Magyar Nemzeti Bank tevékenységén keresztül példákkal világítanak rá a társadalmi felelősségvállalás központi banki gyakorlatban betöltött szerepére.
Boros Eszter az egységes valutaövezetekben vizsgálja az endogén gazdasági zavarok mozgatórugóit, valamint a piaci önkorrekciót gátló tényezőket. Az eredmények szerint az euroövezetben a centrum–periféria törésvonal az egyensúlytalanságok forrása és konzerválója lehet. A szerző konklúziója szerint ennek kiküszöböléséhez átfogó, célzott versenyképességi, szerkezeti és regionális politikai keretrendszer működtetésére van szükség.
Béli Marcell és Váradi Kata tanulmányában olyan alapletéti követelményt meghatározó módszertant ismertetnek, mely megfelel a 2012 óta hatályban lévő EMIR-szabályozásnak, miközben a piaci szereplőknek az alapletét-meghatározással szemben támasztott követelményeit, igényeit is figyelembe veszi. A szerzők az OTP és a Masterplast értékpapírok és a svájci frank példáján keresztül mutatják be a módszertant.
Medvegyev Péter esszéjében Kenneth Arrow munkásságát méltatja, Fömötör Barna, Parádi-Dolgos Anett és Sipiczki Zoltán pedig a viselkedési pénzügyek és a fogyasztói kölcsönszerződések közötti kapcsolatot vizsgálják.
A Hitelintézeti Szemle júniusi száma tartalmaz ezen kívül még négy könyvismertetést és három konferenciabeszámolót is.
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank