Budapest, 2017. március 29. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei első, márciusi számában megjelent tanulmányok a devizatartalék-megfelelési mutatók használatának, az állami kamatkiadások alakulásának, a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás, a klímaváltozás biztosítási szektorra kifejtett hatásának, a magyar autóipar helyzetének és a pénzügyi felügyelés két világháború közötti gyakorlatának elemzésével foglalkozik.
Csávás Csaba és Csom-Bíró Gabriella azt vizsgálják, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a befektetési bankok által a feltörekvő és fejlődő országok esetén alkalmazott devizatartalék-megfelelési mutatók használata milyen mértékben feleltethető meg az elméleti irodalomban javasoltaknak. A szerzők az IMF országjelentései és a befektetési bankok elemzései alapján összeállított adatbázisok segítségével mutatnak rá, hogy a releváns mutatók az országok fejlettsége, a tőkeáramlás szabadsága és az árfolyamrendszer jellege szerint érdemben eltérnek.
Kicsák Gergely a kamatkiadások 2000 és 2015 közötti változását vizsgálja. A szerző számításai szerint az elmúlt években régiós összevetésben nemcsak a támogató nemzetközi környezet, hanem a hazai tényezők, úgymint a kamatcsökkentések és a külső sérülékenységet mérséklő Önfinanszírozási program is kedvezően hatottak a hazai állampapírpiaci folyamatokra, és így az állam kamatkiadásainak jelentős csökkenésén keresztül az államháztartás egyenlegére.
Szenes Márk, Tomsics András és Kutasi Dávid a gazdasági világválság után előtérbe kerülő kereskedelmi ingatlanfinanszírozásokkal foglalkozik. A szerzők az MNB által a magyarországi nagy bankcsoportoknál folytatott felügyeleti felülvizsgálatok tapasztalatainak fényében mutatják be a felmerülő kockázatokat, a kockázat mérését, azon belül a tőkekövetelmény számításával kapcsolatban azonosított kihívásokat.
Pandurics Anett és Szalai Péter tanulmányukban összefoglalják a klímaváltozás okait és legfontosabb következményeit. Angol és német példán keresztül bemutatják a változások biztosítási szektorra gyakorolt hatását, valamint úttörő módon kitérnek arra is, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja a magyar biztosítási szektort.
Rechnitzer János, Hausmann Róbert és Tóth Tamás a magyar autóipar helyzetét vizsgálja nemzetközi kitekintésben. A szerzők rámutatnak arra, hogy az autóipar a magyar nemzetgazdaságon belül kiemelkedően termelékeny, viszont a visegrádi országokkal vagy Németországgal és Ausztriával összevetve az iparági kkv-k és nagyvállalatok közötti produktivitásbeli különbség Magyarországon a legnagyobb.
Varga Bence tanulmányában a két világháború közötti időszak magyarországi pénzügyi felügyelési gyakorlatát vizsgálja, középpontba helyezve az 1929-1933-as gazdasági világválság időszakát, illetve az azt megelőzően alkalmazott és annak következményeként átalakult felügyelési gyakorlatot.
Kóczy Á. László és Kis Hubert János esszéjükben a 2016. évi Nobel emlékdíjas Oliver Hart és Bengt Holmström szerződéselméleti munkásságát foglalják össze.
A Hitelintézeti Szemle márciusi száma tartalmaz még három könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is.
Magyar Nemzeti Bank