Budapest, 2017. május 25. – A hazai bankrendszer átfogó sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva, továbbá kedvező jövedelmezőségi kilátások jellemzik a szektort. A vállalati hitelezésben fordulat következett be 2016-ban, előretekintve pedig további bővülésre számítunk a Növekedési Hitelprogram kivezetését követően is. A háztartási hitelezés élénkülése a lakáspiac fellendülésével párosul, mely folyamatoknak a megfelelő mederben tartása, illetve a felmerülő kockázatoknak a szoros figyelemmel követése szükséges. A lakáshitelezés felívelését ennek megfelelően egészséges árversenynek kell kísérnie, amelyet az MNB a minősített fogyasztóbarát lakáshitel koncepciójával kíván biztosítani. A nagyobb árverseny miatt kieső bevétel a költséghatékonyság növelésével ellensúlyozható, így előretekintve a versenyképesség és a stabilitás javítása egyaránt biztosítható.
A nemzetközi makrokörnyezetet a monetáris politikai kihívások eltérő irányú folyamatai jellemzik. A globális pénz- és tőkepiacokon azonosított kockázatokban egyrészt kiemelt szerepe van a Fed folytatódó kamatemelési ciklusának, amely a várakozások ellentétes irányú beárazódását eredményezte a kötvény- és részvénypiacokon. Másrészt, az Egyesült Államok új gazdaságpolitikájának részletei egyelőre kevéssé ismertek, így a tényleges intézkedések a kockázatok újraértékelését hozhatják a jelenlegi várakozásokhoz képest. Az eurozónában ezzel szemben az alacsony kamatkörnyezet fennmaradására lehet számítani, miközben az európai bankrendszer továbbra is a válságból örökölt problémáival terhelt, a hitelezési aktivitás változatlanul törékeny. Előretekintve továbbá néhány európai országban a hosszú hozamok emelkedése ismét növelheti a szuverén és a magánszektor adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos feszültségeket.
A bankrendszer hazai működési környezetét tekintve további lényeges javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest. A hitelezési folyamatokban átfogó fordulat következett be. A fogyasztási és beruházási kereslet növekedése mind a vállalati, mind pedig a háztartási szektorban a hitelkereslet folyamatos bővülését eredményezi. A hazai vállalati hitelezés a válság óta nem látott mértékben, összesen 4 százalékkal bővült a folyósítások és törlesztések egyenlegeként. A kkv-szektorban tapasztalt hitelnövekedés az MNB által fenntarthatónak tartott 5-10 százalékos sávban található: a nem-pénzügyi vállalati kkv-k esetében 8 százalékos, míg az önálló vállalkozókat is figyelembe véve 12 százalékos bővülés volt megfigyelhető 2016-ban. A vállalati szektor hitelezési folyamatait erősödő hitelkereslet, lazuló hitelkínálati feltételek, alacsony kamatkörnyezet és a PHP folytatódó támogatása határozza meg, így a Növekedési Hitelprogram kivezetését követően a hitelezés folytatódó bővülése várható.
Az NHP három szakasza keretében összesen 78 ezer hitel- és lízingügylet jött létre mintegy 2 800 milliárd forint összegben, ami közel 40 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) kedvező és kiszámítható feltételek melletti finanszírozását szolgálta. A 2017. március 31-én véget ért Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszának szerződéskötési időszakában 685 milliárd forint összegben nyújtottak a bankok finanszírozást a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2016 eleje óta, ezzel a 700 milliárd forintos keretösszeg 98 százaléka felhasználásra került. Az NHP mindezzel sikeresen megtörte és növekedési pályára állította a kkv-hitelezés korábban tapasztalt, évi 5-7 százalékos visszaesést eredményező csökkenő trendjét, megvalósult a hitelezési fordulat, és jelentős mértékben, mintegy 2 százalékponttal járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, míg a foglalkoztatást összesen mintegy 20 ezer fővel bővítette.
A háztartási hitelezésben ugyancsak a tartós fordulat jelei azonosíthatók, amelyet a kínálati feltételek folyamatos oldódása kísér. A lakáscélú hitelek átlagos kamatfelára azonban számottevően meghaladja a régiós országokéban tapasztaltat, amelynek okaként jelentős részben a piaci verseny elégtelensége került azonosításra. A lakáspiaci élénkülés immár a lakáscélú hitelezés jelentős felfutásával is párosul. Az egyensúlyi elemzések alapján a lakáspiac egyelőre sem országosan, sem az egyes régiók szintjén nem tekinthető túlfűtöttnek. A makroprudenciális eszköztár előretekintve megfelelő mederben tartja a háztartási hitelkiáramlást. Ugyanakkor a budapesti lakásárak gyors növekedését tekintve, a folyamatok szoros figyelemmel követése szükséges.
A hazai bankrendszert stabil jövedelmezőség és tőkehelyzet jellemezte 2016-ban. A szektor kiemelkedő eredménnyel zárta a 2016-os évet, így historikusan magas sajáttőke-arányos jövedelmezőséget (adózás előtt 16,9 százalék) ért el. A kimagasló eredmény tovább növeli a bankrendszer jelenleg is robusztus tőkepuffereit. Ezt a pozitív képet árnyalja azonban, hogy a bankrendszeri eredmény nagyrészt egyedi és egyszeri, nem fenntartható tételeknek köszönhető, és az ezektől megtisztított hosszú távú jövedelmezőség lényegesen alacsonyabb lehet a ténylegesnél. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet és a ciklikusan magas nemteljesítő hitelállományt is figyelembe véve összességében kielégítőnek tekinthető a szektor jövedelmezősége. 2016-ban érdemi portfóliótisztítás zajlott le mind a vállalati, mind pedig a háztartási hitelekre kiterjedően, ugyanakkor előretekintve továbbra is szükséges a fennmaradt állomány megfelelő módon történő kezelése. A portfóliók tisztítása hozzájárul a bankok hosszú távú eredményességének javulásához, noha rövidtávon egyszeri veszteségeket okozhat.
A jelentésben részletesen foglalkozunk a hazai bankrendszer működési költséghatékonyságával, valamint hitelárazási kérdéseivel. Az európai pénzügyi szektor alacsony költséghatékonyságának (ún. „túlbankosodottság”) tünetei Magyarországon is megfigyelhetők, míg a banki szintű hatékonysági elemzések a hazai versenyhelyzet elégtelen szintjére engednek következtetni. Mindez különösen a háztartási lakáscélú hitelezésben figyelhető meg, ahol az MNB a minősített fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó ajánlásával kíván ösztönzőt adni a verseny és a hatékonyság növelésére. A nagyobb árverseny miatt kieső bevétel ellensúlyozható a működési hatékonyság növelésével, amelynek lenne tere nemzetközi összevetések tanúsága szerint. Így az árverseny és a költséghatékonyság együttes növelésével a versenyképesség és a stabilitás javítása egyaránt biztosítható.