Budapest, 2017. december 4. – A Magyar Nemzeti Bank a kormány által idén novemberben elfogadott „A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégia” kapcsán Pénzügyi tudatosság címmel konferenciát rendezett. Az eseményen a stratégia kidolgozásában jelentős szerepet vállaló minisztériumok, szakmai és civil szervezetek, valamint a pénzügyi és oktatói szféra képviselői vettek részt. A résztvevők megvitatták a témában végzett kutatási eredményeket és útjára indították a stratégia megvalósítását.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik kiemelt feladata a pénzügyi stabilitás elősegítése és annak erősítése, a pénzügyi fogyasztóvédelem hatékonyságának növelése és a pénzügyi ismeretek fejlesztése. Mindezt nemcsak a pénzügyi szektor szintjén, de a jelen és jövő fogyasztóinak – immáron az általános iskoláktól az egyetemeken át tartó – a mindennapi pénzügyek kezelését segítő oktatásával is támogatja. A közel egy éve a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében elindult pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégia kidolgozásához – az MNB mellett – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Állami Számvevőszék, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Államkincstár és a Pénziránytű Alapítvány is hozzájárult szaktudásával. A stratégia céljai között a köznevelésben megvalósuló pénzügyi edukáción túl kiemelt szerep jut a tudatos pénzügyi és fogyasztói magatartás erősítésének, a széleskörű pénzügyi felzárkózásnak, a körültekintő hitelfelvételnek, az öngondoskodás fontosságának és a készpénzkímélő fizetési eszközök elterjedésének is.
A hét évet felölelő stratégia kétéves cselekvési terveken keresztül valósul meg. Az első, 2019-ig tartó periódus elsődleges feladata a tudatos pénzügyi magatartás megalapozása és az alapfokú pénzügyi edukáció kereteinek megteremtése az oktatás teljes vertikumán. További kiemelt cél a lakosság pénzügyekhez való hozzáállásának pozitív irányú elmozdítása, melyben kiemelt szerepet játszik a lakosság tájékoztatása és a közérthető kommunikáció, amelyhez jó alapot adhat a Pénzügyi Navigátor eszközrendszer.
A pénzügyi tudatosság fejlesztésének szükségességét a konferencia során bemutatott kutatások eredményei is alátámasztották. Jelenleg a hitellel rendelkező háztartások 3-8 százaléka túlzottan eladósodott, míg 15 százalékuk tekinthető pénzügyileg sérülékenynek. A kutatási eredmények alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a pénzügyi tudatosság növelésével a háztartások jelentős hányada mozdulhat el a sérülékenységhez közeli zónából. A fiatal (15-22 éves) magyar lakosság körében végzett felmérésből kiderült, hogy bár többségüknek van bankkapcsolata, a bankválasztást alapvetően a szülői minta befolyásolja, mely a későbbi életszakaszban is fennmarad. Tény viszont az is, hogy egy jövőbeni bankválasztásnál a fiatal generáció – az alacsony költségek mellett – leginkább a technikai újításokkal (pl. internetbank, online ügyintézés, mobilalkalmazás) győzhető meg.