2016 harmadik negyedévében tovább csökkent Magyarország külső sérülékenysége. A magas külső finanszírozási képesség lehetővé tette az ország külső adósságrátáinak további mérséklődését, miközben a rövid külső adósság is jelentősen csökkent. A folyó fizetési mérleg többlete meghaladta a GDP 4 százalékát, a gazdaság külső finanszírozási képessége pedig megközelítette a GDP 8 százalékát – így továbbra is jelentősen meghaladja a környező országokban tapasztalt értéket.
Budapest, 2017. január 3. – A Magyar Nemzeti Bank „Fizetési mérleg jelentés” című negyedéves kiadványának célja, hogy átfogóan és rendszeresen tájékoztassa a piaci szereplőket a külső egyensúlyi folyamatokról.
A reálgazdasági megközelítés szerint a külső finanszírozási képesség és a folyó fizetési mérleg többlete is enyhén emelkedett, amihez mindhárom tényező hozzájárult. A historikus csúcsot elérő külkereskedelmi többlet az áruegyenleg – cserearány-javulás miatti – bővülése mellett alakult ki. A transzferegyenleg enyhén bővült az előző negyedévhez képest, aminek hátterében az EU új költségvetési ciklusához tartozó transzfer-kifizetések állnak. A jövedelemegyenleg hiánya – döntően a csökkenő kamatfizetések következtében – az elmúlt negyedévekben mérséklődő trendet mutat.
A finanszírozás oldali folyamatok szerint a harmadik negyedévben a jelentős, 1,5 milliárd eurós nettó FDI-beáramlás mellett a nettó külső adósság tranzakciókból eredő – főként a bankszektorhoz köthető – csökkenése meghaladta a 3 milliárd eurót. A bankszektor nettó külső adósságának csökkenésében továbbra is szerepet játszik a forintosításhoz kötődő devizaswap-ügyletek lezárásából származó devizalikviditás, de a szektor külső – elsősorban rövid – forrásainak csökkenése is ebbe az irányba hatott. A konszolidált állam nettó külső adóssága enyhén emelkedett a harmadik negyedévben, amely elsősorban a forintosítás miatt csökkenő devizatartalékhoz volt köthető, miközben az állam bruttó külső adóssága – a lakosság továbbra is jelentős állampapír-vásárlása mellett – érdemben mérséklődött.
2016 harmadik negyedévében is folytatódott az adósságmutatók korrekciója. A nettó külső adósság a GDP 20 százaléka közelébe, míg a GDP-arányos bruttó külső adósság 70 százalék alá csökkent. A nettó külső adósság mérséklődése a finanszírozási folyamatoknak megfelelően nagyobb részt a bankrendszerhez, kisebb részt a vállalatokhoz köthető, miközben a konszolidált államháztartás nettó külső adóssága – az átértékelődési hatások és a külföldiek felminősítés utáni állampapír-vásárlása miatt – még enyhén emelkedett is. Az ország bruttó külső adósságának csökkenése főként a forint világdevizákkal szembeni erősödéséhez és egy lejáró devizakötvény belföldi forrásokból történő megújításához köthető. A bruttó külső adóssággal párhuzamosan tovább, 18,4 milliárd euróra csökkent a külső sérülékenység szempontjából fontos rövid külső adósság. Figyelembe véve, hogy a rövid külső adósság a devizatartalék csökkenését meghaladó mértékben mérséklődött, a devizatartalék 23,7 milliárdos szintje továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet.