Budapest, 2017. július 3. – Magyarország külső egyensúlyi pozíciója 2017 első negyedévében is kedvezően alakult. A GDP 5 százalékát meghaladó folyó fizetési mérleg többlet mellett folytatódott a nettó FDI-beáramlás és a külső adósságráták csökkenése. A gazdaság külső finanszírozási képessége változatlanul jelentősen meghaladja a környező országokban tapasztalt értéket.
2017 első negyedévében is jelentős megtakarítási többlettel rendelkezett a magyar gazdaság. A régiós összehasonlításban magas külső finanszírozási képesség hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság külső sérülékenységének csökkenése tovább folytatódjon. A jelentős külső finanszírozási képességhez valamennyi belföldi szereplő hozzájárult. A folyamatban változatlanul meghatározó szerepe van a háztartási szektor magas megtakarításának, amelynek hatásait az első negyedévben az államháztartási egyenleg visszafogott alakulása is kiegészítette.
Az ország folyó fizetési mérlegének többlete enyhén csökkent, de továbbra is magas. Az elmozdulás elsősorban a külkereskedelmi többlet mérséklődésére vezethető vissza, amiben az áruegyenleg csökkenése volt meghatározó. A nettó export mérséklődése leginkább a romló cserearányhoz köthető. Ugyanakkor az ipari export jelentős bővülése mérsékelte ennek hatását, így a külkereskedelmi többlet továbbra is a GDP 10 százaléka közelében alakult. A transzferegyenleg enyhén csökkent, miközben a jövedelemegyenleg stabilizálódott – a külföldi munkavállalói jövedelmek csökkenésének és a külföldi hitelekhez kapcsolódó nettó kamatkiadások mérséklődésének eredőjeként. Az említett elmozdulások összességében Magyarország külső finanszírozási képességének enyhe mérséklődéséhez vezettek, ám ez a szint továbbra is meghaladja a régió többi országában megfigyeltet.
A finanszírozási oldali folyamatok szerint az első negyedévben is folytatódott a nettó FDI-beáramlás, miközben a nettó külső adósság tranzakciókból eredően mintegy 0,7 milliárd euróval csökkent. 2017 elején a bankok külső adóssága a náluk elhelyezett külföldi betétek növekedése miatt jelentősen emelkedett. Az állam nettó külső adósságának csökkenése döntően a külföldiek tovább mérséklődő állampapír-állományára vezethető vissza, amit nagymértékben támogatott a lakosság továbbra is jelentős állampapír-kereslete. Emellett az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok nettó külső adóssága is mérséklődött.
2017 első negyedévében is folytatódott a külső adósságmutatók évek óta tartó trendszerű csökkenése: az ország GDP-arányos bruttó külső adóssága a GDP 69 százalékára, a nettó külső adósság pedig a GDP 18 százalékára mérséklődött. A nettó külső adósság csökkenése az államhoz és a nem pénzügyi vállalatokhoz kötődött – miközben a bankrendszeré emelkedett. A bankok tartozásnövekedése az év elején meghaladta a külföldi eszközök folytatódó bővülését – ugyanakkor a bankok külföldi eszközeinek állománya továbbra is meghaladja a szektor külföldi adósságát. A devizatartalék 24,4 milliárd eurós szintje változatlanul érdemben felülmúlja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.