Budapest, 2018. december 13. – Jelentősen nőtt a banki hosszú lejáratú jelzáloglevél-piac az MNB Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának bevezetése és a jelzáloglevél-vásárlási program elindulása óta, a tavaly előírt rendszerkockázati tőkepuffernek is köszönhetően pedig a hitelintézetek megszabadultak problémás projekthitel kitettségeik kilenctizedétől – olvasható a jegybank friss Makroprudenciális jelentésében. A kiadvány az elmúlt egy év makroprudenciális beavatkozásait, a piaci szereplők alkalmazkodását és az intézkedések szélesebb körű gazdasági hatásait mutatja be.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 óta alkalmaz adósságfék szabályokat a háztartási hitelezés egészséges szerkezetének fenntartása és a háztartások túlzott mértékű eladósodásának megelőzése érdekében. 2018-ban a hitelezés dinamikus bővülésével párhuzamosan az adósságfék limitek továbbra is hathatós védelmet biztosítottak a túlzott eladósodás ellen. 2018 októberétől az adósságfék szabályok a háztartások kamatkockázatát is figyelembe veszik, így a rövidebb kamatperiódusú, változékonyabb törlesztőrészletű jelzáloghiteleket csak nagyobb jövedelmi puffer mellett lehet felvenni. Az eddigi tapasztalatok szerint a módosítás hatékonyan mérsékli az ügyfelek kamatkockázatát és a piaci szereplők megfelelő módon alkalmazkodtak a módosult elváráshoz – derül ki a legfrissebb jegybanki Makroprudenciális jelentésből.
A jegybank aktualizálta a bankrendszer külső sérülékenységét mérséklő makroprudenciális előírásait. A devizafinanszírozás megfelelési mutatóra (DMM) vonatkozó szabályozást közelítette az Európai Unióban várhatóan csak 2020-at követően hatályba lépő stabil finanszírozási elváráshoz. Ezzel párhuzamosan az MNB bevezette a bankközi finanszírozási mutatóra vonatkozó előírást, annak érdekében, hogy a bankrendszer a felfutóban levő hitelezés során ne támaszkodjon túlzottan a válsághelyzetben különösen nehezen megújítható, a pénzügyi szektorból származó forrásokra. Az új elvárások szektorszinten nem igényeltek érdemi alkalmazkodást.
2018. október 1-jétől emelkedett a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban figyelembe vehető hosszú lejáratú források elvárt minimális mértéke és futamideje. A megfeleléshez a bankok közel 360 milliárd forintnyi jelzáloglevelet-bocsátottak ki. 2018 első három negyedévében tehát érdemben nőtt a hosszú lejáratú forrást jelentő jelzáloglevelek piaca, és egyúttal csökkent a hitelintézetek forint lejárati eltérése.
Az MNB rendszeres éves felülvizsgálata keretében változatlanul hagyta a nyolc hazai bankból álló egyéb rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII-k) körét. Az érintett hitelintézetek sokkellenálló képességét erősítő tőkepuffereket a korábban meghatározott ütemezésnek megfelelően 2020-ig egyenletesen emelkedő ütemben kell megképezni és fenntartani. A fokozatosan emelkedő tőkekövetelményhez az érintett bankok megfelelő módon alkalmazkodtak 2018-ban is.
A problémás kereskedelmi ingatlankitettségekből eredő rendszerkockázatok kezelésére a jegybank 2017-től rendszerkockázati tőkepuffer-követelményt ír elő a magas problémás állománnyal rendelkező bankokra. A tőkepuffer alkalmazási szándékának 2014. novemberi bejelentése óta a hitelintézetek a problémás kitettségek mintegy 89 százalékát tisztították ki, amit érdemben támogatott az ingatlan- és a követeléskezelői piac élénkülése is. A portfoliótisztítási folyamat hatására már csak egy banknak kell – a korábbinál kisebb – rendszerkockázati tőkepuffert fenntartania.
A hazai bankrendszer alacsony költséghatékonysága és magas költségbázisa pénzügyi stabilitási problémákat okozhat. A bankrendszer hatékonyságának és versenyképességének erősítése érdekében az MNB aktívan támogatja pénzügyi szolgáltatások technológiai fejlesztését célzó fintech újítások biztonságos terjedését. A jegybank 2018 tavaszán a régióban gyakorlatilag elsőként elindította Pénzügyi Innovációs Platform (Innovation Hub) kezdeményezését. Ennek célja a piaci szereplők és a szabályozók közötti kommunikáció elősegítése, a nemzetközi együttműködések támogatása, s iránymutatások kiadása a fintech megoldások kapcsán felmerült jogi kérdésekről.
Az MNB mikro- és makroprudenciális politikáért felelős területei együttesen felkészültek a bankrendszeren kívüli pénzügyi intézmények, azaz a biztosítók, pénztárak, befektetési alapok szektorában esetlegesen jelentkező rendszerkockázatok kezelésére is. Rendszerkockázati probléma jelenleg nem azonosítható e szektorokban, aktuálisan a befektetési alapok dinamikus bővülése indokolhat kiemelt szabályozói figyelmet.
Magyar Nemzeti Bank