Budapest, 2019. június 13. – Továbbra is dinamikusan nő – főképp a nem-élet ág révén – a biztosítási piac, de a bővülés üteme elmarad a gazdaság gyarapodásáétól és az uniós felzárkózási pályától. A pénztári piacon a fő kihívást a 10 év után először jelentkező negatív hozamok és a cafeteria rendszer átalakításai jelentik. A tőkepiacon a befektetési vállalkozások és az ingatlanalapok forgalma nőtt erőteljesen, a befektetési alapok vagyona ismét történelmi csúcsra ért – áll az MNB friss kockázati jelentésében.
A biztosítási szektor díjbevételeinek 7-7 százalék feletti növekedése az elmúlt két évben jócskán meghaladta a korábbi évtized bővülésének ütemét és immár fióktelepek nélkül is meghaladta az 1 000 milliárd forintot. A kiemelkedő növekedés mégis elmarad a hazai gazdaság bővülésétől és az uniós felzárkózási pályától – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében. Szintén historikus csúcs a szektor tavalyi közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége. Ennek fő oka a szerződések és díjak gyarapodása mellett a kárráfordítás csökkenése, amely a kevésbé szélsőséges időjárásnak köszönhető. A biztosítók tőkemegfelelése stabilan bő 200 százalékos, ami a jogszabályi elvárás kétszerese és az uniós átlagnak megfelel.
Elsősorban a hazai ún. „etikus életbiztosítási szabályok” és az átfogó európai közvetítői szabályozás miatt az elmúlt két évben a közvetítők száma 3 000-el csökkent, míg az életbiztosítási értékesítés 10 százalékkal esett vissza. Ezzel együtt a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell látható, mivel felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve előre törtek a nyugdíjbiztosítások és a kockázati életbiztosítások.
A nem-élet ág tavalyi bő 10 százalékos – a korábbi éveket is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb). E piac díjai a károk bővülésével arányosan nőnek. Az idei első adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, s a casco díjbevételének bővülése. Utóbbit az új személyautók gyarapodása mozdíthatja meg. A lakásbiztosítások jövedelmezősége új biztosítók belépését ösztönözheti e piacra. A lakosság árérzékenysége azonban itt ma még alacsony, ami nem segíti az árversenyt és a biztosítóváltást. Jelentős kockázatok elsősorban a vállalatirányításban, a kontrollok megfelelősége terén, az IT és állománykezelési rendszerekben, valamint az új ügyfél- és fogyasztóvédelmi EU-s jogszabályoknak történő megfelelésben láthatók.
Az önkéntes pénztárak száma csökken a munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadások, végelszámolások miatt. A pénztári cafeteria-befizetések adókedvezményének idei eltörlése negatívan hathat a tagdíjakra, ami hosszú távon a tagszervezéssel, a fiatal generáció megszólításával ellensúlyozható. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tavalyi negatív hozamok jelentős bevételkieséshez vezettek, ám a szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti. 2018-ban szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamot értek el. Elsősorban a nemzetközi piacokon megnövekedett volatilitás, másodsorban a hazai kötvény és részvénybefektetések -1 százalékon belüli veszteségének köszönhetően. A tavaly megugrott tagdíjbevételek a kedvezőtlenebb hozam mellett a fedezeti tartalékokból a megnövekedett kifizetéseket is ellensúlyozták.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagdíjbevételei továbbra sem érték el a 2016-ig jellemző mértéket, de a munkáltatói befizetések jelentős csökkenését – annak ellenére, hogy a nemfizetők aránya tovább nőtt – jórészt ellentételezte az egyéni befizetések dinamikus növekedése. A szektor működési eredménye második éve negatív, mert a nem fizető tagok hozamából történő levonások összege – főként az alacsony, vagy negatív pénztári hozamok miatt – nagyon csekély volt. A 21 egészség- és önsegélyező pénztár közül 11-nél a működési bevételek alacsonyabbak voltak a működési kiadásoknál. Várhatóan tovább csökken a munkáltatói hozzájárulás aránya, amelyet - eddigi tapasztalatok alapján - az egyéni befizetések részben kompenzálhatnak majd.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozásoknál a korábbi hitelállomány-csökkenés megállt, s e piac enyhén bővült. A háztartási állomány jelentős zsugorodása mellett a vállalati hitelek volumene erőteljesen megugrott. Tovább bővült a faktoring és a pénzügyi lízing állomány.
A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) összességében a tőkepiaci forgalom kissé csökkent. Ezen belül a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma tovább nőtt, alapvetően a származtatott szegmensben. Az azonnali és származtatott forgalomban a tőkepiac tőzsdei része bővült, míg a tőzsdén kívüli szegmens mindkét piacon csökkent.
A szektor egészében tovább nőtt az ügyfélértékpapírok állománya, ezen belül ismét emelkedett a befektetési vállalkozások részesedése. Megtorpant – elsősorban a hitelintézeteknél – a tartós befektetési értékpapír-számlák növekedése. Tavaly is tovább csökkent a nyugdíj előtakarékossági számlák száma, szintén elsősorban a hitelintézeteknél.
Az azonnali piaci forgalom tavalyi növekedésének oka a Budapesti Értéktőzsdén a hazai részvényforgalom emelkedése és a jelzáloglevelek forgalmának ugrásszerű bővülése. A származékos piac forgalomcsökkenését a határidős részvényforgalom és a határidős devizaforgalom visszaesése okozta, amelyet az index alapú határidős termékek növekedése nem ellensúlyozott. A Budapesti Értéktőzsdén 1 új kibocsátó részvényeit vezették be, 17 zártkörű tőkeemelés és 1 kivezetés történt.
A befektetési vállalkozásoknál tovább csökkent a white-label szolgáltatások állománya. Ehhez hozzájárult az ESMA termékintervenciós döntése is, amellyel 2018 második felétől korlátozások születtek a lakossági befektetőknek történő forgalomba hozatalnál, forgalmazásnál és értékesítésnél.
A befektetési alapoknál folytatódott a kereslet átstruktúrálódása az ingatlanalapok felé, ezek száma (továbbá az ingatlanalapok kezelésével foglalkozó befektetési alapkezelők száma is) tovább nőtt, míg az értékpapíralapok száma stagnált. A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon több évi növekedés után csökkent 2018-ban. Ezt a nyugdíjpénztárak és egyéb portfóliók kezelt vagyonának csökkenése okozta, míg a befektetési alapok, biztosítói portfóliók kezelt vagyona tovább nőtt tavaly is. A befektetési alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke így újra történelmi csúcsot ért el.
A kockázati tőkealapok száma és jegyzett tőkéje is jelentősen bővült, ám tőkebefektetéseik állománya változatlan maradt.
Magyar Nemzeti Bank